Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék 103.K.701.404/2022/25. számú ítéletében részletes indokolást közöl a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti jogalap vonatkozásában, továbbá fontos megállapításokat tartalmaz a Kbt. 137. § (3) bekezdésében szabályozott kiemelkedően fontos közérdek értelmezése tekintetében is.
Az ítélet rögzíti, hogy a KJD2019.25. döntés iránymutatása szerint a kiemelkedően fontos közérdek megállapíthatósága szempontjából alapvető jelentősége az ajánlatkérő által a szerződéssel elérni kívánt célnak, a szolgáltatás rendeltetésének van. Ezt azonban önmagában az nem alapozza meg, ha a szerződés jogszabály által közfeladatnak minősített tevékenység elvégzésére irányul, így magából a közérdekű közfeladat ellátásából nem következik, hogy a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. Fontos, hogy a közüzemi szolgáltatási minőség sem eredményez automatikus megállapíthatóságot a kiemelkedően fontos közérdek fennállására vonatkozóan. A döntés kimondja: a Kbt. 137. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés a Kbt. 137. § (1) bekezdéséhez képest kivételes esetet rendez és célja, hogy a szerződés semmisségéből eredő jövőbeni súlyos joghátrányokat kiküszöbölje, védelmet biztosítson a semmisség jogkövetkezményeivel szemben.
Alkalmazásához nem elegendő, hogy a szerződés közérdeket szolgál, hanem a szerződés további teljesítéséhez kell fűződnie kiemelkedően fontos közérdeknek a jogszabály szerint. A védelem biztosításának feltétele, hogy a felek igazolják, hogy ennek hiányában a kiemelten fontos közérdek sérelmének veszélye fennáll. A perbeli esetben a szerződés már a határozathozatal időpontjában teljesített volt, vagyis a szerződéssel elért cél megvalósult. A szerződés semmissége megállapításának nem lehet visszamenőleges hatása, hiszen a szerződéses időszak már eltelt, a szolgáltatás megvalósult.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
