Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kikölcsönzés megszüntetése, mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.
Az alapügy
Az alperes 2017. március 9-től munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatta a felperest, aki a munkáját egy másik Kft.-nél mint kölcsönvevő munkáltatónál végezte. A kölcsönvevő munkáltató 2019. február 18-án az alperesnek megküldött e-mailben felperest azon a napon „lemondta”, amelyet többszöri targoncával történő ütközéssel, nem megfelelő munkához való hozzáállással, táppénz problémákkal, valamint a többszöri személyes megkeresés ellenére történő túlóra elutasításával indokolt.
Az alperes a 2019. február 22-én kelt felmondással a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá 220. § (1) és (2) bekezdése alapján 15 nap felmondási idővel megszüntette. A felmondás indokolása szerint a kölcsönvevő a felperes munkavégzésére a továbbiakban nem tartott igényt. A felperes keresete folytán eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította, a fellebbezés folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A Kúria döntése
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a következő elvi kérdésben döntött:
A munkaerő kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor a munkaviszony atipikus jellegére tekintettel az Mt. 220.§ (1) bekezdése a felmondás összefoglaló indokai közül a munkáltató működésével összefüggő oknak minősíti a kikölcsönzés megszűnését. E jogszabályi rendelkezés tehát nevesít egy olyan, a munkaerő kölcsönző cég egyoldalú jognyilatkozatához kötött indokot, amely önmagában alapot ad a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a kikölcsönzés megszüntetése, mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén – a töretlen bírói gyakorlat alapján – nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.
A felperes a keresetében, illetőleg felülvizsgálati kérelmében tartalmában azonban nem a munkaviszony megszüntetését eredményező munkáltatói intézkedést, hanem az annak alapjául szolgáló, a kikölcsönzést megszüntető, a kölcsönvevő munkáltató által adott nyilatkozatot támadta és állította, hogy az e-mailben nevesített indokok valótlanok voltak, a kikölcsönzése megszüntetésére lényegében a sztrájkban való részvétele miatt került sor. A bizonyítási eljárás lefolytatását is ezen állítása igazolására kérte.
Az alperes mint kölcsönbeadó a kölcsönző munkáltatóval fennálló polgári jogi szerződése keretében az Mt. 217.§ (3) és (4) bekezdése alapján tájékoztatásra és meghatározott, a munkaviszonyhoz kapcsolódó költségek megfizetésére köteles, ugyanakkor a kölcsönvevő gazdasági és szervezeti döntéseit, így a kölcsönzés felmondására irányuló szándékát nem befolyásolhatja, azokért felelősséggel nem tartozik.
A felperes a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igényét kártérítési alapon az Mt. 82. §-ában meghatározottak szerint terjesztette elő, ugyanakkor alperesként kizárólag a munkáltatót, vagyis a kölcsönző céget jelölte meg. Az Mt. 221. § (4) bekezdése azonban lehetőséget biztosít a kikölcsönzés során okozott károkért történő felelősség körében a kölcsönvevő cég perbevonására is, ekként a felperes a munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos kártérítési igényét a munkáltató alperes, illetőleg a kikölcsönző cég egyetemleges felelőssége keretében is érvényesíthette volna.
Ennek hiányában az eljárt bíróságok helytállóan, kizárólag a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot vizsgálhatták, amelynek indokolása az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján nem volt jogszabálysértő.
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
A gyámhatóság a bíróság azonos ügyben született korábbi ítéletében foglaltakat egyszerűen mellőzve ismét elutasította a Háttér Társaság által képviselt meleg kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát. A megismételt eljárásban a hatóság szinte kizárólag azokat az érveket hozta fel, amelyekről néhány hónapja a bíróság már kimondta, hogy jogellenesek.
Elindult a jogi hallgatók számára meghirdetett Lawyer for a Day, valamint a vállalatértékelés iránt érdeklődő közgazdász hallgatóknak szóló Advisor for a Day esettanulmányi verseny a DLA Piper Hungary szervezésében. A megmérettetés célja, hogy a diákok valós munkakörnyezetben, mindennapi jogi és üzleti kihívásokon keresztül nyerjenek bepillantást az iroda tanácsadóinak mindennapi munkájába. A hallgatóknak október 25-ig van lehetőségük jelentkezni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!