Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A járvány nagymértékben felgyorsította a bíróságok digitalizációját, a pandémia nélkül 5-10 év alatt sem érték volna el a mai szintet – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Magyar Jogász Egylet 15. Magyar Jogászgyűlésén Balatonfüreden.
Senyei György a Bíróságok működése a veszélyhelyzet alatt című előadásában rámutatott: a baj „katalizálta” az elektronikus eszközök használatát a bíróságokon, és elértek arra a szintre, „ahonnan visszafordulni nem érdemes, és a bírók többsége nem is akar”.
A digitális megoldások és az informatikai szolgáltatások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és sok esetben át is alakították mindennapjaikat.
Az elnök felidézte, hogy a veszélyhelyzet idején speciális szabályok érvényesültek, a személyes jelenlét szerepe csökkent, előtérbe került az írásos ügyintézés és a telekommunikációs eszközök használata.
Eleinte látták a megváltozott rendszer „gyermekbetegségeit”, de működtek, mert „ha a bírósági rendszerben a jogkereső közönség nem juthat az igazság közelébe, az az állam működésének leállását jelentette volna” – tette hozzá.
Senyei György arról is beszélt, hogy a bírósági tárgyalások helyett más megoldásokat kerestek, ennek köszönhetően a büntetővégzések száma 37,5 százalékkal nőtt 2020 márciusa és 2021 márciusa között.
Teret hódított a távmeghallgatás is, havi több mint kétezer távmeghallgatást tartottak ebben az időszakban, és a gyanúsítotti kihallgatások esetében elérte a 82 százalékot.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!