Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar ügyvédek a jelenlegi magyar és európai térben általában „jól érzik” magukat és bíznak a jövőben – mondta a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a 15. Magyar Jogászgyűlésen csütörtökön Balatonfüreden.
Bánáti János a Magyar Jogász Egylet rendezvényén az ügyvédi hivatásról szóló előadásában kiindulási pontnak nevezte az ügyvédekre vonatkozó törvény 1991-es módosítását, amikor a mintegy 1600 jogtanácsost a csaknem 1200 tagú ügyvédi kamarába integrálták. Úgy fogalmazott: az 1991-es változás keretei stabilak, lehet rájuk építeni, és jól szolgálták az ügyvédi hivatás, az igazságszolgáltatás, illetve az állam és az állampolgárok érdekeit.
Szerinte az ügyvédek „hídszerepet” töltenek be a magán- és a közszféra között, a strasbourgi bíróság szerint is központi szerepet játszanak az igazságszolgáltatásban az egyének és a hatóságok közötti közvetítőkként. Tevékenységük nélkülözhetetlen a jogállamban, hiszen ők biztosítják a jogérvényesítés és a bírósághoz fordulás hatékonyságát – emelte ki.
Úgy véli, a következő nagy változást az ingatlannyilvántartás és a cégeljárás digitalizációja jelenti, melyben az ügyvéd felhatalmazást kap arra, hogy átvezetheti az ingatlannyilvántartásban a változásokat. Ezt a kamara elnöke a kormányzat ügyvédi hivatásrend iránti bizalmaként értékelte.
(MTI)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
