Polt Péter: gyorsabbak lettek az eljárások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyészi feladatkör bővülése az eljárás felgyorsulását eredményezte az elmúlt tíz évben – hangsúlyozta a legfőbb ügyész a Magyar Jogász Egylet 15. Magyar Jogászgyűlésén csütörtökön Balatonfüreden.

Polt Péter A 150 éves magyar ügyészség a legújabbkori kihívások tükrében című előadásában azt hangsúlyozta, hogy az ügyészi feladatkör és felelősség bővülése a bírói szak rövidülését eredményezte az elmúlt évtizedben.

Az előkészítő eljárás bevezetése lehetővé teszi, hogy egyre több vádlott esetében ítélet szülessen már az előkészítés során.

Az ügyészség fokozatosan kilépett kizárólagos nemzeti jellegéből, megvalósítva az EU-tagállami szervek együttműködését, valamint a „nemzetek feletti Európát”, melyre jó példa az Európai Ügyészség. Mind a tagállamok együttműködése, mind a „nemzetek feletti Európa” megvalósítása azt a célt szolgálja, hogy visszaszoruljon a bűnözés.

Polt Péter

A két napja megjelent OLAF-jelentés tanúsága szerint 2020-ban 20 százalékkal kevesebb költségvetést érintő csalást tártak fel, mint 2019-ben, a csökkenés öt éve folytatódik.

Polt Péter felidézte, hogy a modern ügyészség 150 éve alakult meg azzal a céllal, hogy az állam közérdekeit képviselje. Mint mondta, az új királyi ügyészség a kormányzat alá volt rendelve, de az idők során függetlenedett. Az ügyészség jelen van a társadalom mindennapjaiban, a szerepe folyamatosan változik és egyre inkább felértékelődik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.