A kötelezettségvállalás kellékei és buktatói


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Áht. kimondja, hogy kötelezettségvállalásra csak a szabad előirányzat mértékéig kerülhet sor. Ez az alapvető garanciális szabály hivatott biztosítani az államháztartás kiadási előirányzatainak financiális fenntarthatóságát.

A kiadási előirányzatok felhasználásának kontrolltevékenysége a kötelezettségvállalás, mely fizetési kötelezettség vállalásáról szóló írásbeli nyilatkozatban ölt formát. A kötelezettségvállalás tehát alapvető hatást gyakorol az adott költségvetési szerv gazdálkodásának szabályszerűségére. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatain alapuló tanácsadó tevékenysége keretében összegyűjtötte a kötelezettségvállalás azon kellékeit, melyek, ha módszeresen, következetesen alkalmazásra kerülnek, úgy általuk kikerülhetőek a kötelezettségvállalás buktatói.

A kötelezettségvállalás első és egyben legfontosabb kellékeként azonosítható a kötelezettségvállalás eljárásrendjének belső szabályzatban való kialakítása. A költségvetési szerv ennek kialakításával teremti meg a kontrollkörnyezetet. Kötelezettségvállalás kontrollkörnyezete alatt értjük a gazdálkodási/ kötelezettségvállalási szabályzatot, a felhatalmazásokat, kijelöléseket, illetve a gazdálkodási jogkörgyakorlókról és azok aláírásmintájáról vezetett nyilvántartást. A kötelezettségvállalás klasszikus kellékeiként tartandók számon a kötelezettségvállalás dokumentumára rájegyzett, a pénzügyi ellenjegyzés meglétét igazoló adatok, a kötelezettségvállalást megalapozó szerződésekkel kapcsolatban jogszabály által előírt tartalmi elemek, és végül, de korántsem utolsó sorban a kötelezettségvállalás nyilvántartásának kormányrendeletben előírt kötelező minimum elemei.

Az alábbiakban sorra vételre kerül az, hogy a kötelezettségvállalás egyes kellékei hogyan segíthetik a költségvetési szervet abban, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatos buktatókat elkerülje.

I. A kötelezettségvállalással kapcsolatos szabályozási feladatok végrehajtásával a költségvetési szerv megteremti azon kontrollkörnyezetet, melyben egyértelműek a kötelezettségvállalással kapcsolatos felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok.

A kötelezettségvállalásra vonatkozó alapvető szabályokat törvényi szinten az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) tartalmazza, míg a részletszabályokat az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) adja meg. Azonban az Ávr. sem szabályoz le mindent, helyet hagy a költségvetési szerv feladatellátásából, vagy szervezeti sajátosságából származó specialitásoknak. Ezért kapnak fontos szerepet a belső szabályzatok a számvevőszéki ellenőrzések kapcsán, mivel ezen belső szabályzatokkal lesz teljesen lefedett a kötelezettségvállalás folyamata.

Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján gyakorta feltárt hibaként jelentkezik, hogy nem kerülnek kidolgozásra a kötelezettségvállalás eljárási és dokumentációs részletszabályai ezáltal a kötelezettségvállalás folyamata nem átlátható, valamint nem egyértelműek a kötelezettségvállalással kapcsolatos felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok.

Ennek elkerülésére az alábbiakban a költségvetési szerv kötelezettségvállalással kapcsolatos szabályozási kötelezettségeinek számbavételére kerül sor:

  1. A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a kötelezettségvállalás módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket.
  2. További szabályozási kötelezettséget igényelnek az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések, amelyek olyan kifizetések, melyek értéke a kétszázezer forintot nem éri el, továbbá a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége (kisértékű kötelezettségvállalások).
  3. A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet. A jogszabály nem írja elő a nyilvántartás vezetésének mikéntjét, sem annak formáját. Az ÁSZ az ellenőrzés során számtalan megoldással találkozott. A számvevőszéki ellenőrzés során azt, hogy az adott nyilvántartás megfelelő-e, az ÁSZ az alábbi szempontok szerint ellenőrzi: alkalmas-e a nyilvántartás az aláírás minták beazonosítására, megállapítható-e az aláíró felhatalmazásának/kijelölésének érvényességi időszaka (kezdete és vége), illetve a jogosultság összeghatára.

II. A kötelezettségvállalással, illetve az azt megelőző pénzügyi ellenjegyzéssel a költségvetési szerv biztosítja, hogy kifizetésre ellenőrzés nélkül ne kerülhessen sor.

Az Áht. előírja, hogy kötelezettségvállalásra csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban kerülhet sor. A pénzügyi ellenjegyzés folyamatba épített, garanciális jellegű kontroll a kifizetések felett. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás során kiemelt figyelmet szükséges fordítani a pénzügyi ellenjegyzés jogszabályban előírt kellékeinek meglétére, mert ezek igazolják a közpénzfelhasználás közvetlen kontrolltevékenységeinek hiánytalan és szabályos elvégzését. Kötelezettségvállalás, és az azt megelőző pénzügyi ellenjegyzés hiányában nincs kontroll a kifizetések felett.

További fontos, garanciális előírás, hogy a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. A jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokra a kontrolltevékenységek gyakorlása során kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

III. A gazdálkodási jogkörök gyakorlására való felhatalmazások kiadásával a költségvetési szerv biztosítja, hogy kötelezettséget csak az arra feljogosított személyek vállalhassanak a felhatalmazásban megadott időszakban és az ott megadott összeg határáig.

Jogszabály pontosan meghatározza, hogy ki jogosult kötelezettségvállalásra: a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy. A számvevőszéki ellenőrzés rendszeresen feltár olyan eseteket, ahol a kötelezettségvállalás gyakorlása nem a jogszabályi előírások szerint történik, mert a kötelezettségvállalásra jogosulatlanul, írásbeli felhatalmazás hiányában került sor, vagy a gazdasági jogkör gyakorlója a felhatalmazásban megadott összeghatárt túllépve vállal kötelezettséget.

Az írásbeli felhatalmazások kiadásával a költségvetési szerv pontosan behatárolja azon személyi kört, akik adott időszakban, adott összeghatárig a kontrolltevékenységet gyakorolhatják, ezzel elejét véve annak, hogy illetéktelen személyek dönthessenek a közpénz felhasználásáról.

IV. A kötelezettségvállalások alapját képező visszterhes szerződések körültekintő megkötésével biztosítható, hogy a költségvetési szerv elkerülje az esetleges jogvitákat, illetve azt, hogy olyan szervezet felé köteleződjön el, mely nem minősül átláthatónak.

A megkötött visszterhes szerződés tartalmi elemeit jogszabály határozza meg (pl. szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározása, a számlázás alapjául szolgáló egységár, a kifizetés határideje stb.). A számvevőszéki ellenőrzés gyakorta tárja fel, hogy a kötelezettségvállalás alapját jelentő visszterhes szerződés nem tartalmazza a számlázás alapjául szolgáló egységárat. De mindezeken felül talán a legfontosabb kitétel, hogy jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén a szerződésnek tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül.

Átláthatósági nyilatkozat hiányában fennáll a veszélye annak, hogy olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet felé köteleződik el a költségvetési szerv, melynek tényleges tulajdonosa nem ismerhető meg, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

V. A kötelezettségvállalás jogszabályban előírt minimum tartalmi elemekkel való haladéktalan nyilvántartásba vételével biztosítható a pontos adatszolgáltatás.

A számvevőszéki ellenőrzés gyakorta tárja fel azt a hibát, hogy a kötelezettségvállalást nem veszik nyilvántartásba, vagy a nyilvántartásba vétel nem szabályszerű. A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról.

A nyilvántartás kötelező minimum tartalmát jogszabály írja elő. Ezen nyilvántartás a költségvetési jelentés, a maradvány kimutatás és további olyan, a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség alátámasztására szolgál, melyek során az adatok az államháztartás alrendszereinek konszolidált (összesített) jelentéseibe kerülve költségvetési tervezés alapját képezik, ezért kiemelten fontos a pontos adatszolgáltatás, melynek alapfeltétele a kötelezettségvállalás haladéktalan nyilvántartásba vétele.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.