Csalókra figyelmeztet a közjegyzői kamara


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közjegyzők nevével és adataival élnek vissza bűnözők, hogy ingatlaneladást színlelve pénzt csaljanak ki  – figyelmeztetett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) pénteken, azt javasolva, mindenki ellenőrizze, valódi közjegyzővel áll-e kapcsolatban ingatlanvásárláskor.

A kamara közleményében azt írta, bűnözők egy valódi közjegyző nevében írtak e-mailt és hívták az ingatlanvásárlót találkozóra, hogy megvegyen egy telket, amely – mint később kiderült – valójában nem is az ő tulajdonuk volt. Egy irodahelyiséget is béreltek a közjegyző nevében, hogy ott fogadják az ügyfelet, de az általuk kapcsolattartásra megadott mobiltelefonszámon egy alkalommal nem voltak elérhetőek, ezért a vásárló a MOKK honlapján (www.mokk.hu) megkereste és felhívta a valódi közjegyzői iroda vezetékes számát, így derült fény a csaláskísérletre.

A MOKK azt javasolja, mindenki ellenőrizze, valódi közjegyzővel kerül-e kapcsolatba ingatlanvásárláskor.

Kiemelték, a közjegyzők általában nem leveleznek ingyenes e-mail címről, mindig hivatalos e-mail címet használnak, a legtöbb irodának van vezetékes telefonszáma, a kamara honlapján pedig minden közjegyző elérhetősége megtalálható. Akár a hivatalos e-mail-címen, akár nyitvatartási időben a megjelölt telefonszámon lehet érdeklődni, hogy valóban tud-e az ügyről a közjegyző vagy a közjegyzői iroda más munkatársa, és ő működik-e közre abban – írták.

Hozzátették: a közjegyzői iroda pontos címe is leellenőrizhető a MOKK honlapján, azt pedig, hogy valahol közjegyzői iroda működik, a magyar állam címerével ellátott tábla is jelzi az adott épületen.

A kamara felhívta a figyelmet arra is, hogy közjegyzői eljárás – például okirat szerkesztése – kizárólag valamelyik féltől – az eladótól, a vevőtől vagy ezek meghatalmazottjától – érkező kérelemre indul, a kérelem beérkezése után a közjegyző az adott eljárást egyedi ügyszámmal látja el. A vásárló az eladótól kapott ügyszámra hivatkozva a közjegyző hivatalos elérhetőségein kérhet tájékoztatást ügyében. A kamara megjegyezte: önmagában az ügyszám hiánya még nem jelenti, hogy a közjegyző ne tudna az adott ügyről és az ne lenne valós.

A közleményben arról is írnak, a közjegyzők személyes találkozó nélkül soha nem készítenek szerződést, kétoldalú okiratok, így például egy adásvételi szerződés készítése esetén mindkét félnek – az eladónak és a vevőnek, vagy ezek meghatalmazottjának – személyesen kell megjelennie, és igazolnia kell a személyazonosságát a közjegyző előtt.

Tudatták azt is, a közjegyző e-mailen sosem küld fizetési kötelezettséget tartalmazó végzést anélkül, hogy előzetesen más módon – például postán, hivatalos iratként vagy elektronikusan a közjegyzői hivatal tárhelyéről – ne küldte volna meg azt. Ha a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes hivatalos ügyben nem a közjegyzői irodában jár el, kérésre fényképes igazolvánnyal tudja igazolni közjegyzői, illetve közjegyzőhelyettesi minőségét.

A közjegyzői kamara hangsúlyozta: a legbiztonságosabb az, ha az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó szerződést a közjegyzői irodában kötik meg.

Hozzátették: az ingatlanvásárlók lehetőleg ne utaljanak át vagy fizessenek ki előleget vagy foglalót az ingatlan, illetve az ingatlan tulajdoni lapjának megtekintése és a szerződés vagy előszerződés megkötése előtt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. december 29.

A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos” cím alatti magyarázatát olvashatják.
2020. április 16.

A közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység eltérő szabályai veszélyhelyzet idején

A jogalkotó a COVID-19 járvány megfékezésére irányuló primer törekvései érvényesülése érdekében, szem előtt tartva a közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység nemzetgazdasági és vélhetően a jövőben válságkezelési folyamatokban való elengedhetetlen szükségességét, infokommunikációs eszközök alkalmazását tette lehetővé közjegyzői eljárásokban. A közjegyzői törvény általános szabályoktól való alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség, ugyanakkor a közjegyzői okiratok távközlési eszköz igénybevételével – részben tehát személyes kontaktus nélkül – történő készítése nyilvánvalóan hozzájárul a járvány megfékezése érdekében tett intézkedések hatékony érvényesüléséhez.