Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
módosítás nem érinti az ügyfelek kamarai jogtanácsos és ügyvéd általi képviseletét, ugyanakkor e naptól felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók már nem láthatnak el képviseletet a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban, helyettük állami közbeszerzési szaktanácsadók, vagy kamarai jogtanácsosok vagy ügyvédek járhatnak el.
A Döntőbizottság tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy 2023. november 8. napján hatályba lépett az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény), melynek értelmében ettől a naptól módosult a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 145. § (7) bekezdése is, az alábbiak szerint: „A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az állami közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.”
E szerint a módosítás nem érinti az ügyfelek kamarai jogtanácsos és ügyvéd általi képviseletét, ugyanakkor e naptól felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók már nem láthatnak el képviseletet a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban, helyettük állami közbeszerzési szaktanácsadók, vagy kamarai jogtanácsosok vagy ügyvédek járhatnak el.
A Kbt. 2023. november 8. napjától hatályos 197/D. § (2)-(3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Beruházási törvény hatálybalépése napján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján a Közbeszerzési Hatóság által vezetett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó névjegyzékben szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a törvény erejénél fogva az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vételre kerül, amelyről a Közbeszerzési Hatóság az érintett személyt 15 napon belül írásban tájékoztatja, aki a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy vállalja-e tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését. Amennyiben az érintett közbeszerzési szaktanácsadó a fenti tájékoztatásra és nyilatkozattételre nyitva álló időtartam leteltét követően nem szerepel az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékben, közbeszerzési szaktanácsadóként már nem láthat el a Kbt. 145. § (7) bekezdés szerinti képviseletet.
A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezései értelmében az előtte folyó jogorvoslati eljárások minden szakaszában kötelező jelleggel vizsgálja, ellenőrzi az eljárásjogi feltételek – így a kötelező képviselet – meglétét is valamennyi ügyfél vonatkozásában.
A fentiek értelmében a Döntőbizottság előtt folyamatban lévő valamennyi jogorvoslati ügyben (ideértve a 2023. november 8. napja előtt indult ügyeket is) vizsgálni szükséges a közbeszerzési szaktanácsadói jogosultság meglétét/változását/megszűnését.
A Döntőbizottság nyomatékosan felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy a fent hivatkozott Kbt. 197/D. § (2)-(3) bekezdései által érintett 15, illetve 30 napos átmeneti időszakban a közbeszerzési szaktanácsadói, ezáltal a Kbt. 145. § (7) bekezdése szerinti képviseleti jogosultság esetleges változásáról a Döntőbizottságot haladéktalanul értesíteni szíveskedjenek, a képviseleti jog megszűnése esetén – az esetleges álképviselet megelőzése érdekében is – haladéktalanul gondoskodjanak új, a törvényi feltételeknek megfelelő képviselő meghatalmazásáról és annak a Döntőbizottsághoz történő benyújtásáról.
Forrás: Közbeszerzési Döntőbizottság weboldala
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
