Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria idén tíz, 1956 utáni megtorló ítélet törvényi semmisségét igazolta és ezzel kimondta, hogy azokban az ügyekben ártatlanokat ítéltek el – tudatta a legfelsőbb bírói fórum.
Idén eddig tíz olyan ügyben igazolta az elítélés semmisségét, amely évtizedekkel ezelőtt az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvételt torolta meg. Egy további ügyben a Kúria megküldte az iratokat a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek. Idén január 1-jén nyolc semmisségi ügy volt folyamatban, október közepéig további nyolc indítványt nyújtott be a legfőbb ügyész, így jelenleg öt ügy elbírálása van folyamatban.
Egy 2016-os törvény adott lehetőséget arra, hogy a legfőbb ügyész a Kúria eljárását indítványozza a semmisségi igazolás kiadása érdekében. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló elítéléséket a törvény nem ismeri el ítéletnek. A Kúria végzéseinek indokolásában rámutatott: a semmisség igazolásának jelentősen nagyobb a súlya, mint a korábbi törvényességi óvásnak, a semmisség igazolásával ugyanis megvalósul az erkölcsi és jogi elégtétel.
A legfőbb bírói fórum kimondta: az 1956 utáni megtorló perekben eddig érintett összességében több száz embert ártatlanul ítélték el.
Márki Zoltán, a Kúria tanácselnöke egy korábbi interjúban leszögezte: az 1956 utáni megtorló ítéletek hatalommal való visszaélést valósítottak meg, a büntetések végrehajtása önbíráskodás, a halálbüntetéseké pedig előre megfontolt gyilkosság volt – emlékeztettek a közleményben.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
