Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A Kúriát a felkészülés igénye vezette tavaly
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria 2017-es, a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében elvégzett tevékenységéről számolt be Darák Péter a parlament szakbizottsága előtt; a beszámoló elfogadását a testület egyhangúlag támogatta.
A felkészülés igénye vezette a 2017-es évet – emelte ki Darák Péter, a Kúria elnöke a legfőbb bírói fórum tavalyi évértékelő beszámolóját ismertetve az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt, november 20-án, kedden. Hozzátette, tevékenységük jelentős része arra irányult, hogy az új eljárásjogi és perrendtartási kódexeknek értelmezést adjanak, és alkalmazásukat szakmailag előkészítsék. Az elnök beszélt a Kúria jogegységi határozatairól és a kollégiumi véleményekről is, míg az ügyek befogadási rendjének meghatározását kiemelt feladatnak nevezte. A Kúrián működő főtanácsadói rendszerről elmondta, célja olyan, az ítélkezési munkát segítő háttértámogatás kiépítése, amely alkalmas arra, hogy a tudomány eredményeit beépítsék a bírói joggyakorlatba.
A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatása szerint az önkormányzati normakontroll körében elvégzett tevékenységről szólva Darák Péter elmondta, 45 ilyen ügy került a Kúria elé tavaly, 39 esetben érdemi döntés született. Konkrétumként a települési adó kivetésének témakörében hozott határozatok jelentőségét emelte ki.
A képen Darák Péter és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője
Képviselői kérdésre válaszolva Darák Péter a devizahiteles ügyek elbírálása kapcsán elmondta, a Kúrián konzultációs testület vizsgálja a joggyakorlatot és a jogkérdéseket, a Polgári Kollégium pedig folyamatosan figyeli és elemzi az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, vizsgálja a magyar bírói gyakorlatra kifejtett hatásukat.
Szintén képviselői kérdésekre válaszolva az új közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban az elnök kifejtette, a szervezeti elkülönülés előnyös lehet a szakmai munka szempontjából. A modell hatékony működésének szemléltetésére magyar történelmi, illetve nyugat-európai, valamint lengyel és cseh példákat említett. A Kúria ugyanakkor támogatja a folyamatos ítélkezés biztosítását, ezért Darák Péter felhívta a figyelmet az átmeneti időszakban várható nehézségekre is. Példaként említette egy felsőbírósági igazságügyi alkalmazotti kör létrehozásának kihívásait. Hozzátette azonban, a reform konkrét megvalósulásról történő véleményalkotás túlmutat a bizottsági beszámoló szabályozási keretein.
A bizottsági tagok ezen túlmenően kérdezték a joggyakorlatnak új irányt szabó kúriai döntésekről a jogos védelem, az uzsora-bűncselekmények és a fogyasztóvédelem tárgykörében, valamint arról is, milyen lehetősége van a feleknek abban az esetben, ha aggályaik merülnek fel a bíró pártatlanságával kapcsolatban.
A 2017-es beszámoló elfogadását a bizottsági tagok 11 igen szavazattal, egyhangúlag támogatták.