Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A lakásáfa és a Pp. is módosul
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016-tól 2019-ig lesz 5 százalék az újonnan épült lakások áfája. Varga Mihály és Rogán Antal salátatörvényt terjesztett az Országgyűlés elé, amely többek között a polgári perrendtartást és a mozgóképtörvényt is érdemben módosítja egy nap alatt.
„Egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról” – ez a címe a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter közös törvénymódosító javaslatának, amelyet kivételes eljárásban, kedden fogadnak el a képviselők.
Változik a Pp.
Az indokolás szerint a javaslat megfelelő felkészülési időt teremt 2016. június 30-áig a jogalkalmazók, a bíróságok és a jogkereső állampolgárok, szervezetek számára az elektronikus kapcsolattartás alkalmazására, amelyről a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezett. Ez alatt az időszak alatt már azokat az új rendelkezéseket is alkalmazni kell, amelyeket a törvény a kötelező elektronikus kapcsolattartásra előír, de csak akkor, ha a fél él a törvény adta lehetőséggel, és az elektronikus kapcsolattartást választja. Ez a megoldás biztosítja, hogy az átmeneti időszak lejártát követően a kötelező elektronikus kapcsolattartás zökkenőmentesen megvalósuljon, és ténylegesen előmozdítsa az időszerű ítélkezést – áll a részletes indokolásban.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Lakásáfa, fővárosi forrásmegosztás
A törvényjavaslat 2016-tól 2019-ig tervezi csökkenteni az új lakások építésének áfáját a jelenlegi 27-ről 5 százalékra. Az új rendelkezések többlakásos ház esetén legfeljebb 150 négyzetméternyi hasznos alapterületű lakásokra, egylakásos lakóingatlanok esetén legfeljebb 300 négyzetméteres lakásokra vonatkoznak majd.
A törvénymódosítás nyomán a 2016. január elseje után kiállított számlák tartalmaznak majd 5 százalékos áfát. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
„A nemzetgazdaság növekedésének érdekében új lakások építésének elősegítése szükséges. Az otthonteremtés kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai feladat. (…) A lakások árának csökkenése jelentősen hozzájárulhat a lakáspiac fellendüléséhez, új lakások építéséhez” – szól a módosítás indokolása.
Az áfacsökkentés mellett adminisztratív könnyítéseket is hoz majd a törvénycsomag az építkezőknek, így
-
az egyszerű bejelentés bevezetésével megszűnik a legfeljebb 300 négyzetméteres hasznos összes alapterületű új lakóépület vonatkozásában az építési engedélyezési eljárás;
-
az építési tevékenység előkészítését, a tervezési tevékenységet segíti, hogy a közműellátással kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására határidőt állapít meg a törvény, amelynek érdemi válasz nélküli eltelte esetén a szolgáltató hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
A törvényjavaslat ezen túl módosítja a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető adóbevételekből származó részesedés arányát; 2016-tól így az iparűzésiadó-bevétel 52,5 százaléka, 2017-tól pedig 54 százaléka lesz a fővárosé (az arány így évente 1,5 százalékpontot emelkedik). A többlet-adóbevételből a főváros „a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani a feladat ellátásához szükséges összeget”.
Kommentár a polgári perrendtartáshozSzerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa |
|---|
|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Előrendelés 20% kedvezménnyel! |
Tényleg saláta
A fentieken túl a törvényjavaslat érdemben belenyúl a mozgóképről szóló törvénybe, és meghosszabbítja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjainak a mandátumát.
A törvényjavaslat passzusai között akad, amely a kihirdetést követő napon, és akad olyan is, amely 2020. január 1-jén lép hatályba.