Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ügyvédet választani nem egyszerű feladat, hiába praktizál Magyarországon 10.000-nél is több aktív ügyvéd. Ilyenkor nem csak egy szolgáltatást választunk, hanem életünk egy fontos részét bízzuk egy szakértőre, legyen szó lakásvásárlásról, cégalapításról vagy családjogi ügyről. De hogyan választjuk ki a megfelelő szakembert a feladatra?
A jogi kommunikációval és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting arra volt kíváncsi, hogy mi befolyásol minket az ügyvédválasztás során. A nem-reprezentatív online felmérést több mint 300-an töltötték ki, ennek eredményeiből tudunk következtetni a hazai trendekre. A kérdéssor olyanokat vizsgált, akik az utóbbi 3 éveben legalább egyszer vettek igénybe ügyvédi szolgáltatást, akár cégként, akár magánszemélyként. Ahogy sejteni lehetett, a legnagyobb arányban cégekkel kapcsolatos kérdésekkel, ingatlanügyekkel és családjogi tanácsadással keresnek ügyvédet a magyarok. A kitöltők 75%-a 35 és 55 év közötti volt, és a felük vezető pozícióban, vagy vállalkozóként, cégtulajdonosként dolgozik.
Hol találta az ügyvédet
A külföldi, elsősorban amerikai adatokból is kiderült, hogy az emberek elsősorban ajánlások alapján kerülnek kapcsolatba az ügyvédekkel. Ezt támasztja alá a kutatás is: a kitöltők közel felének egy ismerőse ajánlotta az ügyvédet – közel 1/3-uknak pedig személyes ismertségében volt ügyvéd. Viszont minden tizedik ügyvédkeresés már az interneten zajlik – elsősorban Google keresés alapján.
Az ügyvédválasztás folyamata
Kutatások szerint az ügyvédválasztás négy lépésből áll: először realizáljuk, hogy jogi tanácsadásra van szükségünk. Utána kutatunk – ismerősök körében vagy az interneten. Majd jön a harmadik, legérdekesebb lépés: a megerősítés. Ekkor próbáljuk leellenőrizni, hogy az ajánlott ügyvéd tényleg ért-e ahhoz, amire szükségünk van. Leggyakrabban beírjuk a nevét a keresőbe és átnézzük a találatokat – amennyiben vannak. A negyedik lépésben, ha elégedettek vagyunk a találatokkal, következik a kiválasztás és a megbízás.
„Tudtuk, hogy ez nem csak nemzetközi, hanem magyarországi trend is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az ügyvéd megtalálása után mit tesznek a jogkeresők, használják-e aktívan az internetet. Az arányokon mi is meglepődtünk.” – mondta el dr. Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting cégvezetője.
A kutatás adatai szerint az emberek közel fele, 47%-a leellenőrzi a neki ajánlott ügyvédet az interneten: megnézi a honlapját, beírja a nevét a Google-be vagy rákeres a Facebookon illetve a LinkedIn-en.
Megerősít vagy elbizonytalanít az eredmény
Akik elvégezték ezt az ellenőrző lépést, azok 37%-át befolyásolta az, amit talált az ügyvédről – volt akit megerősített, volt akit eltántorított. A felmérés rákérdezett, hogy mi az, ami megerősítette az ügyvéddel kapcsolatban: 34,5%-ban a honlapja, 55%-ban a megjelenések és cikkek, amiket az ügyvédről talált. És mi tántorította el azokat, akik nem fogadták el az ajánlást? 29%-ukat az, hogy nem volt az ügyvédnek honlapja, 62%-ot pedig, hogy negatív véleményeket talált az adott ügyvédről.
Ezek után adta magát a kérdés a teljes közönség felé: lényegesnek tartja-e, hogy legyen valamilyen információ az ügyvédről az interneten. A válaszadók 70%-a tartja ezt fontosnak, azaz hogy legalább weboldala legyen, de még jobb, hogyha találhatunk cikkeket, előadásokat az ügyvédtől vagy esetleg vezessen saját szakmai blogot.
Az ügyvédség munkájának megítélése
„Bár a felmérésnek nem volt célja az ügyvédség általános megítélését vizsgálni, néhány érdekes adat azért felmerült a válaszok értékelése során” – ismertette a Pro/Lawyer Consulting szakértője. „Akik nem voltak elégedettek az ügyvédi munkával, azok legnagyobb részének nem szakmai problémája volt, hanem az ügyvédi kommunikációval volt elégedetlen – nevezetesen az ügyvédje nem elég gyakran vagy nem elég egyértelműen kommunikált vele, a megbízóval. Ez olyan visszajelzés, amely minden ügyvédnek hasznára válhat. Nem elég jól végezni a munkát, megfelelően is kell kommunikálni az ügyféllel.” – magyarázta dr. Bende Máté.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!