A magyarok negyede alkalmazta már az elektronikus aláírást egy felmérés szerint


A magyarok 86 százaléka hallott már az elektronikus aláírásról, csaknem 25 százalékuk alkalmazta is, 34 százalék viszont azért nem használta még a digitális lehetőséget, mert nem ismeri a kapcsolódó technológiai megoldásokat – derül ki az ügyfélazonosítással foglalkozó FaceKom országos reprezentatív kutatásából.

Az eredmények alapján – hasonlóan más digitális kompetenciákhoz – komoly szakadék húzódik Budapest és a vidék között. Míg a fővárosiaknak csak 4,4 százaléka nem hallott az elektronikus aláírásról, a nem budapestieknél már 15,9 százalék ez az arány.

Hasonló különbséget okoz az iskolázottság: a felsőfokú tanulmányokat végzetteknek csak 5 százaléka, az alapfokú végzettségűeknek több mint 20 százaléka nem hallott az elektronikus aláírásról. Nincs ugyanakkor jelentős különbség az életkor alapján, a fiatalabbak és idősebbek is hasonló arányban használják ezt a megoldást.

A megkérdezettek több mint 50 százaléka elsősorban a közművek, távközlés és közigazgatás területén tartják fontosnak a digitális hitelesítést. A kutatás összegzése szerint ez azt mutatja, hogy a többség az állammal, az önkormányzatokkal, valamint a nagy szolgáltatókkal kapcsolatos ügye intézését már teljesen el tudja képzelni távoli, digitális megoldások használatával.
Az ügyvédi irodákban intézendő ügyeknél még nincs többségi támogatás, itt 38,2 százalék tartaná fontosnak ezt a lehetőséget.

Bodnár Zsigmond, a FaceKom ügyvezetője a közleményben arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszabb távon az olyan személyesebb ügyek egy részét is nagy valószínűséggel elektronikus aláírással intézik majd az emberek, mint például az ingatlan-adásvétel vagy házassági szerződéskötés.

A jogszabályok szerint elektronikus aláírással ma már minden dokumentum hitelesíthető, amely így a kézzel írottal egyenértékű módon bizonyító erejűnek minősül – írták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. november 10.

A digitális társadalom olvasatai – I.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait.
2021. február 25.

A digitális társadalom olvasatai – XIV.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal az EU-szabályozás újabb elemeit veszi górcső alá.