A méltatlansághoz nem kell kívülálló harmadik személy jelenléte

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a kormánytisztviselő vétkes kötelezettségszegése alkalmas volt arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja a kormánytisztviselői jogviszony méltatlanság jogcímén msgszüntethető.

Az alapügy

A felperes munkavédelmi felügyelő munkakörben állt kormányzati szolgálati jogviszonyban az alperesnél. Az alperes osztályvezetője 2016. február 22-én észrevette, hogy a felperes munkaidőben távozni készül, ezért őt kérdőre vonta, amire a felperes közölte, hogy távozását másfél órára, a munkaidő végéig tervezi. A beszélgetés befejezése után a felperes visszafordult és az osztályvezetőt a munkatársak jelenlétében vezetői minőségében és emberi mivoltában sértegette. A felperes az esetet követően keresőképtelen állományba került.
Az alperes a 2016. március 5-én kelt intézkedésével a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63.§ (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalára méltatlanná vált indokkal felmentéssel megszüntette.
A felperes panasza alapján eljárt Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával a felperes közszolgálati panaszát elutasította.

A felperes a keresetében a Döntőbizottság határozatának és az alperes felmentésének hatályon kívül helyezését és a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként legalább 2 havi, legfeljebb 12 havi illetményének megfizetését kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a munkáltató intézkedése megfelelt a Kttv. 63.§ és 64.§- ában foglalt törvényi feltételeknek. Álláspontja szerint miután a perbeli események munkaidőben, számos munkatárs jelenlétében zajlottak, a felperes magatartása – annak ellenére, hogy ügyfél nem volt jelen – alkalmas volt ara, hogy a munkáltató és a munkatársak helytelen megítélését idézze elő.
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét és a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát megváltoztatta és kötelezte az alperest a jogellenes felmentés jogkövetkezményeként két havi illetmény megfizetésére. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesnek felrótt magatartás nem tartozik a méltatlanság jogintézményéhez. A Kttv. indokolására utalva megállapította, hogy a méltatlanság keretei közé nem tartozhat olyan magatartás szankcionálása, amelyre a törvény más olyan eljárás lefolytatását rendeli, ahol garanciális szabályoknak kell érvényesülniük. A perbeli esetben a felperes magatartása kifogásolható volt, az a munkáltató rosszallását kiválthatta, azonban nem felelt meg a méltatlanságra alapot adó jogszabályi feltételeknek, vagyis annak, hogy a magatartás a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom súlyos rombolására, a munkáltató hátrányos megítélésére legyen alkalmas.

A Kúria döntése

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a kormánytisztviselő bizonyított kötelezettségszegése esetén méltatlanság jogcímén történő felmentésére csak többlettényállás alapján kerülhet sor, vagyis akkor, ha a bizonyított magatartás alkalmas arra, hogy a beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja.

A munkáltató a kormánytisztviselő magatartását értékelve dönthetett arról, hogy a kormányzati szolgálati viszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt fegyelmi eljárást rendel el és ennek keretében kísérli meg a tényállás pontos feltárását, vagy amennyiben e magatartás alkalmas volt arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt.

Nem vitatott tényállás alapján a felperes azon magatartása, mely szerint a munkaidő lejárta előtt másfél órával a munkahelyét engedély nélkül kívánta elhagyni, csupán többlettényállás nélküli kötelezettségszegésnek minősül, azonban azt követő magatartása – amelynek során durva kifejezésekkel illette osztályvezetőjét, amelynek munkatársai is tanúi voltak – már megvalósította a törvényi tényállásban írt többletkövetelményt és alapot adhatott arra, hogy a munkáltató azt a beosztás tekintélyét romboló magatartásként értékelje. Egy kormánytisztviselő ugyanis munkaidő alatt közvetlen felettesével szemben nem tanúsíthat ilyen magatartást, e cselekmény nem csupán kötelezettségszegésnek minősül, hanem eredményét tekintve a betöltött beosztás tekintélyét is rombolja.

A Kttv. 64. § (1) bekezdés alkalmazásában a jogszabály első fordulata – vagyis a beosztás tekintélyének csorbulása – nem feltételezi, hogy a kormánytisztviselő terhére rótt magatartásának kívülálló harmadik személyek jelenlétében kell megtörténnie. A betöltött beosztás tekintélyének rombolása ugyanis a munkatársak jelenlétével megvalósult, ehhez nem volt szükség arra, hogy annak kívülálló harmadik személyek is tanúi legyenek.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Adóügyi illetőség: sok a tévhit
2020. augusztus 13.

„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet!”. Nagyon sok hasonló tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán.

Nőket futtató testvérpár ellen emeltek vádat
2020. augusztus 13.

Nők prostitúciós tevékenységét szervezte és a bevételből tartotta el magát egy somogyi testvérpár az ügyészség szerint, ezért vádat emelt ellenük – tájékoztatott a Somogy Megyei Főügyészség.

Nem kérhet erkölcsit az önkormányzat
2020. augusztus 12.

Nem kérhet erkölcsit az önkormányzat

A szociális bérlakás bérlőjétől jogszerűen nem kérhető erkölcsi bizonyítvány, mert az ellentétes az adattakarékosság és a célhoz kötött adatkezelés elvével.