A méltatlansághoz nem kell kívülálló harmadik személy jelenléte

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 6.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Ha a kormánytisztviselő vétkes kötelezettségszegése alkalmas volt arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja a kormánytisztviselői jogviszony méltatlanság jogcímén msgszüntethető.

Az alapügy

A felperes munkavédelmi felügyelő munkakörben állt kormányzati szolgálati jogviszonyban az alperesnél. Az alperes osztályvezetője 2016. február 22-én észrevette, hogy a felperes munkaidőben távozni készül, ezért őt kérdőre vonta, amire a felperes közölte, hogy távozását másfél órára, a munkaidő végéig tervezi. A beszélgetés befejezése után a felperes visszafordult és az osztályvezetőt a munkatársak jelenlétében vezetői minőségében és emberi mivoltában sértegette. A felperes az esetet követően keresőképtelen állományba került.
Az alperes a 2016. március 5-én kelt intézkedésével a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63.§ (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalára méltatlanná vált indokkal felmentéssel megszüntette.
A felperes panasza alapján eljárt Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával a felperes közszolgálati panaszát elutasította.

A felperes a keresetében a Döntőbizottság határozatának és az alperes felmentésének hatályon kívül helyezését és a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként legalább 2 havi, legfeljebb 12 havi illetményének megfizetését kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a munkáltató intézkedése megfelelt a Kttv. 63.§ és 64.§- ában foglalt törvényi feltételeknek. Álláspontja szerint miután a perbeli események munkaidőben, számos munkatárs jelenlétében zajlottak, a felperes magatartása – annak ellenére, hogy ügyfél nem volt jelen – alkalmas volt ara, hogy a munkáltató és a munkatársak helytelen megítélését idézze elő.
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét és a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát megváltoztatta és kötelezte az alperest a jogellenes felmentés jogkövetkezményeként két havi illetmény megfizetésére. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesnek felrótt magatartás nem tartozik a méltatlanság jogintézményéhez. A Kttv. indokolására utalva megállapította, hogy a méltatlanság keretei közé nem tartozhat olyan magatartás szankcionálása, amelyre a törvény más olyan eljárás lefolytatását rendeli, ahol garanciális szabályoknak kell érvényesülniük. A perbeli esetben a felperes magatartása kifogásolható volt, az a munkáltató rosszallását kiválthatta, azonban nem felelt meg a méltatlanságra alapot adó jogszabályi feltételeknek, vagyis annak, hogy a magatartás a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom súlyos rombolására, a munkáltató hátrányos megítélésére legyen alkalmas.

A Kúria döntése

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a kormánytisztviselő bizonyított kötelezettségszegése esetén méltatlanság jogcímén történő felmentésére csak többlettényállás alapján kerülhet sor, vagyis akkor, ha a bizonyított magatartás alkalmas arra, hogy a beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja.

A munkáltató a kormánytisztviselő magatartását értékelve dönthetett arról, hogy a kormányzati szolgálati viszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt fegyelmi eljárást rendel el és ennek keretében kísérli meg a tényállás pontos feltárását, vagy amennyiben e magatartás alkalmas volt arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt.

Nem vitatott tényállás alapján a felperes azon magatartása, mely szerint a munkaidő lejárta előtt másfél órával a munkahelyét engedély nélkül kívánta elhagyni, csupán többlettényállás nélküli kötelezettségszegésnek minősül, azonban azt követő magatartása – amelynek során durva kifejezésekkel illette osztályvezetőjét, amelynek munkatársai is tanúi voltak – már megvalósította a törvényi tényállásban írt többletkövetelményt és alapot adhatott arra, hogy a munkáltató azt a beosztás tekintélyét romboló magatartásként értékelje. Egy kormánytisztviselő ugyanis munkaidő alatt közvetlen felettesével szemben nem tanúsíthat ilyen magatartást, e cselekmény nem csupán kötelezettségszegésnek minősül, hanem eredményét tekintve a betöltött beosztás tekintélyét is rombolja.

A Kttv. 64. § (1) bekezdés alkalmazásában a jogszabály első fordulata – vagyis a beosztás tekintélyének csorbulása – nem feltételezi, hogy a kormánytisztviselő terhére rótt magatartásának kívülálló harmadik személyek jelenlétében kell megtörténnie. A betöltött beosztás tekintélyének rombolása ugyanis a munkatársak jelenlétével megvalósult, ehhez nem volt szükség arra, hogy annak kívülálló harmadik személyek is tanúi legyenek.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Súlyos kartellbüntetést hozhat akár a családi beszélgetés is
2019. február 15.

Rendkívül aktívak voltak az elmúlt hónapokban az európai uniós és hazai versenyhatóságok, amit jól mutatnak a rekordbírságok, valamint Magyarországon a családi vállalkozások összehangolt piaci fellépése kapcsán hozott GVH döntés is. A közelmúlt eseményei azt is jelezték, hogy a versenyjogi eljárásban érintett cégeknek megéri együttműködniük a hatóságokkal.

Csalással vádolnak egy közjegyzőt
2019. február 15.

Vádat emeltek egy közjegyzőként tevékenykedő férfi és bűntársai ellen, akik hamis váltóval próbáltak több százmilliós csalást elkövetni - közölte a Fővárosi Főügyészség pénteken.

Menekültek: EJEB-felszólítás Magyarországnak
2019. február 15.

Egy, a tompai tranzitzónában tartózkodó iraki menedékkérő család életkörülményeinek javítására szólította fel Magyarországot ideiglenes intézkedésként a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) - közölte a testület egyik szóvivője.