A Miniszterelnökség értelmezte az AB döntését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az AB szerint is jogszerű volt a Kehi ellenőrzése a norvég civileknél – közölte a Miniszterelnökség.


Az Alkotmánybíróság (AB) október 6-án közzétett határozatában megállapította, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogállását és eljárásrendjét szabályozó jogszabályok összhangban vannak az Alaptörvénnyel – közölte a Miniszterelnökség.

A tájékoztatás szerint az AB döntésével végleg megdőlt az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium azon véleménye, hogy a Kehi jogszerűtlen eljárásban, jogszerűtlenül igényelt iratok alapján alkalmazott szankciót velük szemben.

„Immáron tehát az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve is egyértelművé tette: a Kehi-re vonatkozó jogszabályok és így a Kehi által e jogszabályok alapján lefolytatott ellenőrzések is megfelelnek az alkotmányos követelményeknek” – mutattak rá.

A tájékoztatásban felidézték, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő és több milliárd forint közpénz sorsáról döntő konzorcium, az Ökotárs Alapítvány és társszervezetei a Kehi 2014-ben lefolytatott ellenőrzése során számos, a vizsgálathoz szükséges dokumentumot nem adtak át a hivatal részére.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Emiatt a hivatal az adószámaik felfüggesztését kezdeményezte.

Ezt követően a Norvég Civil Támogatási Alapot működtető civil szervezetek egyike, a Kárpátok Alapítvány – Magyarország által indított perben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája májusban a Kehi jogállására és eljárásrendjére vonatkozó jogszabályok megsemmisítését kezdeményezte, mert azok megítélése szerinte ellentétesek az Alaptörvénnyel.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.