A MÜK elnöke a Kormány tagjaihoz fordult a KATA módosítás miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Elnökség egyhangú felhatalmazása alapján az ügyvédség érdekében a Kamara elnöke levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez és dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.

A Magyar Ügyvédi Kamara megdöbbenéssel értesült a mai napon a Kormány képviseletében dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által – minden előzetes egyeztetés nélkül – előterjesztett, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló T/583. számú törvényjavaslat benyújtásáról. A törvényjavaslat – miközben a jelenlegi KATA-s adózók százezreit fogja kizárni ebből az adónemből – az ügyvédek és ügyvédi irodák számára, rendkívül rövid felkészülési idő mellett 2022. szeptember 1. napjától eleve kizárná azt, hogy az ügyvédi hivatásrend jelentős része által igénybe vett adózási formát, a kisadózó vállalkozások tételes adózását (KATA) válasszák.
A teljesség kedvéért szükséges kiemelni, hogy a törvényjavaslat  alapján mindenkire irányadó szabály, hogy megszűnik a KATA-alanyiság, ha az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőtől szerez bevételt (lényegében nem magánszemélytől, illetve külfölditől).
Ez a KATA-alanyok rendkívül széles rétegét érinti, gyakorlatilag minimálisra szorítva vissza az adónem választására jogosultakat, azaz nem állítható, hogy az új KATA törvény a javaslat szerint kifejezetten az ügyvédség ellen irányulna, hiszen ha az ügyvéd, ügyvédi iroda visszakerülne az egyéni vállalkozók mellé, akkor is értelemszerűen a fenti szűkítés vonatkozna az ügyvédekre, magyarul minden olyan ügyvéd kiesne akkor is a KATA-ból, akinek akárcsak egy nem magánszemély, illetve külföldi ügyfele lenne.
(MÜK 28. számú hírlevele)

Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.