A pénzügyminiszterhez fordult a MÜK elnöke a KATA-val kapcsolatban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Bánáti János szerint az ügyvédség KATA-ból való kizárása indokolatlan megkülönböztetés lenne.

A Pénzügyminiszternek írt levelében dr. Bánáti János a MÜK elnöke, kifejtette, hogy az ügyvédek nem élnek vissza a KATA adta lehetőségekkel, hanem a törvényes keretek között számukra legkedvezőbb adózási módot választották.

A MÜK elnöke kiemelte, hogy az Üttv. alapján az ügyvéd munkaviszonyt nem létesíthet, ezért a bújtatott foglalkoztatás esetükben nem valósulhat meg.

A MÜK adatai szerint 3.000 ügyvéd alanyi áfamentesen választotta a KATA-t, amelynek az az oka, hogy főleg magánszemélyeknek, illetve kis és középvállalkozásoknak nyújtanak jogi szolgáltatást. A KATA kivezetésével ezen ügyfélkör jogi szolgáltatásokhoz való hozzáférése nehezebbé válna – hívta fel a figyelmet dr. Bánáti János.

A MÜK elnöke összefoglalta a KATA előnyeit, amelyek szerint az adminisztrációs terhek csökkentése, a gazdaság kifehérítése. A KATA-nál figyelembe kell venni, hogy az alacsony bevétel mellett a leírható költségek is alacsonyak, illetve a KATA határa az elmúlt években nem követte a gazdasági folyamatokat.

A MÜK elnöke kiemelte, hogy a KATA adózást választók többsége tudatosan magán megtakarításokkal pótolja az állami egészségügyi és társadalombiztosítási ellátásokat. A KATA megszüntetésével ezek a nemzetgazdaságilag előnyös befektetések is csökkenhetnek.

A fentiekre tekintettel a MÜK indokolatlan megkülönböztetésnek tartaná a z ügyvédség kizárását a KATA-ból.

(MÜK 26. számú hírlevele)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.