A Székesfehérvári Törvényszék kiemelkedően teljesített tavaly az ügyhátralék csökkentésében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Székesfehérvári Törvényszékhez tartozó bíróságok kiemelkedően teljesítettek tavaly az ügyhátralék csökkentésében – hangsúlyozta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetjének vezetője csütörtökön, a törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

Tóth Áron elmondta, hogy Fejér vármegye kiemelkedett az országos átlagból az ügyhátralék csökkentésében, mert egyrészt a peres ügyeknél a befejezések száma 5,5 százalékkal meghaladta az érkezések számát, másrészt az összes befejezett peres ügy 87,4 százaléka első fokon egy éven, másodfokon 6 hónapon belül befejeződött 2022-ben. Hozzátette, hogy 2020 augusztusa óta a két éven túl folyamatban lévő, elhúzódó ügyek esetében országosan 43 százalékos volt a csökkenés, a Székesfehérvári Törvényszéken azonban jóval magasabb, 58 százalékos.

A kabinetvezető kiemelkedőnek nevezte Fejért a távmeghallgatások széles körű alkalmazásában is: a videós meghallgatások tekintetében az országos élmezőnyben van a vármegye a hasonló méretű törvényszékek között, ami számszerűleg 1422 meghallgatást jelentett tavaly.

Turcsánné Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke közölte, a törvényszék bíróságai 2022-ben összesen 40 114 ügyet fejeztek be, ami az országosan befejezett ügyek 3,5 százaléka. A folyamatban maradt peres ügyek száma jelentősen, 14,5 százalékkal csökkent 2021-hez képest – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy a civilisztikai ügyek 93,1 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, ami azt jelenti, hogy mindkét peres fél számára elfogadható ítéletek születtek az esetek döntő többségében.

A Székesfehérvári Törvényszék tavaly 84 bírót és 244 igazságügyi alkalmazottat foglalkoztatott, költségvetésük 4,047 milliárd forint volt – tájékoztatott a törvényszék elnöke.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.