A TASZ Alkotmánybírósághoz fordul a szolidaritási tüntetések betiltásának ügyében


A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet alkotmánybírósági panaszt terjeszt elő azzal a kúriai döntéssel szemben, amely nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a bizonyítékok ellenére feltételezésekre alapozza a gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetések betiltását. A TASZ szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni. A jogvédő szervezet rámutat, hogy a döntés alapján tüntetésen most csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről.

A Hamász október 7-i terrortámadása és az ezután indult háború kitörése óta több tüntetés is zajlott Budapesten, ám a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritást vállaló tüntetések megtartását egyszer sem engedte a rendőrség. A hét megtiltott tüntetés szervezői bár különbözőek voltak, egyikük sem nyilatkozott úgy, hogy a Hamászt támogatnák, sőt, kifejezetten a békéért akartak tüntetni.

A TASZ a legutóbbi tiltás hatályon kívül helyezését kérte a Kúriától, ám a legfőbb bíróság Varga Zs. András vezette öttagú tanácsa nem találta jogellenesnek, hogy a november 22-re tervezett kétszáz fős gyűlés megtartását a rendőrség részben a külpolitikai helyzetre és néhány külföldön tartott gyűlés rossz tapasztalatára, részben pedig arra hivatkozva tiltotta meg, hogy a békés cél és a biztonsági intézkedések ellenére is elképzelhető, hogy erőszakos személyek is csatlakozhatnak hozzá.

A TASZ a kúriai döntéssel kapcsolatban az alábbiakra szeretné felhívni a figyelmet:

  • A rendőrség és a Kúria döntése is egy feltételezett, kis valószínűségű veszély miatt akadályozza a bejelentőt a gyülekezési joga gyakorlásában. A gyülekezési jog alapvető jog: nem a polgárnak kell bebizonyítania, hogy gyakorolhatja, hanem az államnak kell erős érveket hoznia a korlátozás mellett. Ha a szervező hitelesen állítja, hogy békés tüntetést akar rendezni, akkor az a rendőrség feladata, hogy ebben rendészeti eszközökkel segítse őt, például segítsen kiszűrni a rendbontókat. 
  • A Kúria szerint nem elegendő, hogy a szervező mindenben együttműködött a rendőrséggel, és nem merült fel kétség a jóhiszeműségét, békepártiságát illetően, sőt, kifejezetten nyilatkozott arról, hogy elítéli a terrorcselekményeket és csak olyan szónokok szólalnának fel a tüntetésen, akik szintén így tesznek. Ugyanakkor a bíróság elfogadta a rendőrség azon érvét, hogy lehet, hogy a résztvevők a közrendre veszélyes módon tartanának tüntetést.
  •  A rendőrség azután tiltotta be immár hetedik alkalommal is a demonstrációt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan összemosta a palesztin nép melletti szolidaritást a terrorizmus támogatásával, ami komoly jogállamisági aggályokat vet fel. Egy jogállamban nem szabadna a kormánynak és a miniszterelnöknek beleszólnia abba, hogy mi mellett lehet tüntetni és mi mellett nem, hiszen ez lehetővé teszi, hogy politikai érdekei mentén visszaéljen a hatalmával.

A Hamász terrorszervezet által elkövetett borzalmas bűntettek a TASZ munkatársait is megrázták. A TASZ szerint a terrorizmus ellen minden lehetséges jogi eszközzel fel kell lépni, és a bűnösöket bíróság elé kell állítani. A szervezet azt gondolja továbbá, hogy a rendőrség és a Kúria feltételezésével ellentétben a civil áldozatok melletti szolidaritás nem említhető egy lapon a terrorszervezetek támogatásával és semmiképpen nem tekinthető a közrend veszélyeztetésének.

“Ez a kúriai ítélet olyan rendőrségi gyakorlatot szentesít, amely szerint nem lehet addig tüntetni, amíg egy konfliktushelyzet fennáll, mert az túl veszélyes lenne – béketüntetést csak akkor lehet tartani, ha már béke van. Ez nonszensz. A Kúria feladata lenne, hogy az alapvető jogok érvényesülését kikényszerítse, de ezt nem tette meg.” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének munkatársa.

Forrás: TASZ sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Vádalku alapján szabadon hazatérhet Julian Assange

Szabadon visszatérhet Londonból hazájába, Ausztráliába Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak.

2024. június 24.

Az EU elfogadta az orosz energiaszektort is célzó 14. szankciós csomagot

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellet az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben – közölte az uniós tanács hétfőn.