A tényállás kiegészítését rendelte el a Kúria

A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.

Az alapügy

A felperes korábban különböző munkáltatóknál fényezőként, majd 1997. június 15-től az alperesnél festőként állt munkaviszonyban. 2013-ban szájfenéki tumort és nyaki nyirokcsomó áttétet diagnosztizáltak nála, 2013. július 15-ei operáció során nyelvét eltávolították.

Az ÁNTSZ megállapította, hogy a felperes megbetegedése és 35 évi fényező, festő munkakörben elszenvedett multiplex vegyi anyag expozíciója között az ok-okozati összefüggés nem zárható ki. Erre tekintettel a Kormányhivatal megállapította, hogy a felperes megbetegedése foglalkozási megbetegedés.

A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését, az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelően a keresetnek történő helyt adást kérte. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem megalapozott. Jelen perben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes megbetegedése és az alperesnél 16 éven át végzett tevékenysége között fennáll-e az okozati összefüggés, így a munkáltatót terheli-e kártérítési kötelezettség. A csatolt orvosszakértői vélemény szerint nem volt kétséget kizáróan igazolható az okozati összefüggés a felperes megbetegedése és az alperesnél fennálló munkavégzés között, de az nem is zárható ki.

A szakvélemény azt is rögzítette, hogy a vegyi anyagok nem voltak rákkeltő besorolásúak, azonban ezek némelyike csekély mértékben, de tartalmazott rákkeltőnek minősülő összetevőt. A vélemény azt is tartalmazta, hogy az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének jelentése szerint a festő munkakörben dolgozók esetében a tüdő és hólyagtumor lehetősége valószínűbb.

A jogvita eldöntése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az Mt. 51. § (4) bekezdése, amely szerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezen jogszabályhely betartását az eljárás során nem vizsgálták, és nem értékelték a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 42. § b) pontját sem. A perben nem vizsgálták, hogy a munkavégzés ezen előírásoknak megfelelt-e.

Fentiekre figyelemmel a felperes alappal sérelmezte, hogy a bíróságok a szakértői vélemény kiegészítését nem tartották szükségesnek, ez által pedig az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére a tényállás tisztázásának lehetőségétől elzárták. A kifejtettek miatt a bizonyítási kötelezettség, valamint a bíróság erre irányuló tájékoztatási kötelezettsége szabályainak figyelembevételével a tényállást a fentiek szerint ki kell egészíteni (igazságügyi szakértői vélemény, munkavédelmi szabályok, ezek betartásának tényleges ellenőrzése, konkrét munkafeladatok, védőeszközök biztosítása).

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Időseket kifosztó férfiakat ítélt el a bíróság
2021. január 22.

Kilencrendbeli, bűnszövetségben elkövetett kifosztás miatt jogerősen öt év hat hónap és négy év két hónap börtönre ítéltek Pécsen két férfit, aki baranyai falvakban élő időseket tévesztett meg és fosztott ki.

Az otthonban élő idősek kapcsolattartása a koronavírus idején
2021. január 21.

Az otthonban élő idősek kapcsolattartása a koronavírus idején

Zavarosak és hiányosak a szociális otthonok lakóira vonatkozó kapcsolattartási szabályok. Az általános látogatási és kijárási tilalom alól vannak kivételek, de ezek alkalmazása nem egyértelmű, ami bizonytalanságot okoz. Emiatt a TASZ fordult a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz és külön felhívta a figyelmet a koronavírus-fertőzésen átesett lakók védettebb helyzetére, kérve a rájuk vonatkozó szabályok megalkotását.