A törvény a bántalmazott mellett áll

A családtagok, barátok vallomása, vagy a szomszédok által tapasztalt események is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a bántalmazót utolérje a törvény. A kapcsolaton belüli erőszak tényállása szakít a régi vélekedéssel: nem kell, hogy vér folyjon. A törvény adta lehetőségekről az OBH beszélgetett dr. Frech Ágnessel, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnökével.

Korábban is ismert fogalom volt a családon belüli erőszak, de nem volt önálló büntetőjogi tényállása. Mit takar a kapcsolati erőszak, és miért volt szükség a szabályozásra?

Gyermekvédelemmel, nőjogokkal foglalkozó civil szervezetek fordultak népi kezdeményezéssel 2012-ben az Országgyűléshez, hogy külföldi mintára Magyarországon is szülessen egy új, önálló, büntetőjogi tényállás a családon belüli erőszakra.

Korábban a jogalkotó mindig azzal hárította ezt el, hogy tulajdonképpen megvannak a családon belüli erőszak tényállásai, a becsületsértéstől a bántalmazáson át egészen az emberölésig. 2012-ben azonban úgy határozott az Országgyűlés, hogy lesz önálló büntetőjogi tényállás, ez lett a kapcsolati erőszak, amely 2013-ban az új Büntető Törvénykönyvvel lépett hatályba.

Miben tér el egymástól a családon belüli erőszak és a kapcsolati erőszak?

A családon belüli erőszak továbbra is köznapi beszédben használt fogalom, a kapcsolati erőszak a büntető tényállás szakszerű megnevezése.

A hagyományos tényállásokhoz képest, mint pl. a testi sértés, tettleges becsületsértés, kényszerítés már számol az együttélésből fakadó kiszolgáltatott helyzettel. Családjogi perekből ismert, hogy a házasság felbontása után nagyon elmérgesedhet a helyzet, ha a felek arra kényszerülnek, hogy továbbra is egy lakásban maradjanak. Ha eleve bántalmazó volt a kapcsolat, akkor a kényszerű együttélés miatt ez még súlyosabbá válhat.

A kapcsolati erőszak esetében van egy speciális sértetti kör, amely sokkal szélesebb, mint általában a hozzátartozói viszony. Ide tartozik nemcsak a férj és a feleség, hanem az élettárs, a gondnok, a gyám, a gyámolt, gondnokolt, a testvér, a testvér házastársa, nevelőszülő, nevelt gyermek, mostohagyermek is.  És ehhez hozzátett a jogalkotó még egy múltidőt is: „volt” házastárs, „volt” élettárs, és így tovább. Ez az egyik újdonság ebben a tényállásban.

Mi minden tartozhat a kapcsolati erőszakba? 

A régi vélekedés, hogy vérnek kell folynia, nem igaz. Nem csak testi erőszakról van szó. Az emberi méltóságot súlyosan sértő erőszakos magatartás is bűncselekménynek számít: a másik fél megalázása, anélkül, hogy közben bármilyen testi sérülést okoznának neki. Ha ez rendszeresen előfordul, akkor bűncselekmény. De ebbe a körbe tartozik a személyi szabadság megsértése is, amikor például bezárnak valakit a lakásba és nem engedik ki.

A megaláztatás alatt a szóbeli agressziót kell érteni vagy mondjuk azt, ha valaki a társát megalázó cselekedetekre kényszeríti? Például minden reggel térdepelve mossa fel a padlót a szomszédok lába előtt? Vagy ha egy férfi nem hagyja a feleséget dolgozni, és utána ő dönt minden fölött?

Tökéletes példák: az erőszak és a megalázó helyzet a kulcsszó.

Nem veri, nem bántalmazza, csak olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozza, amiből a másik nem tud jól kikerülni, ilyen egy súlyos gazdasági függés, ami a bántalmazó akaratából történik. Az is lehet, hogy folyamatosan dolgoztatja, de ő maga nem dolgozik, és elveszi a másik jövedelmét.

Beszélhetünk gazdasági ellehetetlenítésről is. Ha az „erőszaktevő” veszélyezteti és komoly nélkülözésnek teszi ki a másikat, például éveken át pénzzé teszi a közös vagyontárgyakat. Együtt élnek tehát, elvileg egy gazdasági közösségben, de olyannyira elvonja az anyagi javakat, hogy a másik egyszerűen ellehetetlenül.

Ami a mindennapokban nagy gondot jelent, az a látencia. Sokkal kevesebb ügy jut el a bíróságokig, mint amennyi valójában történik. Mit lehet ez ellen tenni?

Nyilvánvalóan csak a megtörtént esetek töredékéről van adatunk. Azt látjuk, hogy a sértett személy csak nagyon ritkán, nagyon meggondoltan és nagyon sok bántalmazás után fordul a hatóságokhoz, miközben számos intézménynek van jelzési kötelezettsége. Ilyenek az egészségügyi vagy oktatási intézmények, vagy a védőnői hálózat.

Létezik a megelőző távoltartás intézménye, amikor a sértett, akár személyesen, akár pedig ezeken a jelzőintézményeken keresztül a rendőrséghez fordul. A határozat szerint a bántalmazónak távol kell tartania magát a közös lakástól. Ha ezt megszegi, szabálysértési eljárás indul ellene, aminek elzárás is lehet a következménye.

De a büntetőjognak is van ilyen kényszerintézkedése, amely a már megindult büntetőeljárás során jelenthet segítséget: a bíró dönthet úgy, hogy a terhelt bizonyos személyektől tartsa távol magát, hagyja el a közös lakást, tartsa a távolságot a sértett munkahelyétől, vagy mondjuk az iskolától. Ha ezt megszegi, először rendbírságot szab ki rá a bíróság, de akár előzetes letartóztatásba is kerülhet, hiszen másképp nem lehet a bűnismétlést megakadályozni.

A tapasztalatok szerint a kapcsolati erőszak áldozata az esetek többségében nő, vagy gyermek. 2013 óta fokozatosan emelkedett az ilyen ügyek száma, 2018-ban 205 marasztaló ítélet született. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azóta több erőszak történik, hanem a bántalmazottak jobban mernek lépni ilyen helyzetekben, segített tehát az önálló törvényi tényállás. Az erőszaktevő egyébként akár 5 év szabadágvesztést is kaphat.

Lehet, hogy a bántalmazottnak nincs hova mennie, vagy egyszerűen már annyira megfélemlítették, hogy nem is mer egy rossz szót se szólni senkinek. Ilyen esetekben egy családtag, egy szomszéd, vagy egy jó barát is tehet feljelentést?

Természetesen igen, nem csak a sértett fordulhat a hatóságokhoz. Akár egy szomszéd is elmondhatja mit látott, mit tapasztalt, a hatóságnak ebben az esetben is meg kell indítania az eljárást. Az eljáráson belül viszont a bizonyítékok miatt már szükség lehet a sértett közreműködésére is, akinek egyébként joga van ahhoz, hogy ne tegyen vallomást hozzátartozója ellen.

Van azonban egy lényeges változás a régi büntetőeljárási törvényhez képest. Gyakran ugyanis azért maradt eredménytelen az eljárás, mert a bántalmazott fél a bíróságon már megtagadta a vallomástételt, és így a korábbi nyilatkozatát nem lehetett figyelembe venni. Az új Be. ezt kiküszöbölte: ha terhelő vallomást tett, ami alapján mondjuk el is indult az eljárás, akkor ezt később sem vonhatja vissza, terhelő vallomása a bíróságon is bizonyíték marad.

Mit kell tudni a bizonyításról?  A testi bántalmazásról készülhet látlelet, de hogyan lehet bizonyítani egy szóbeli bántalmazást? Készítsen például az illető hangfelvételeket?

Valóban nagyon nehéz bizonyítani, hiszen sokszor egy állítás és egy tagadás áll egymással szemben. Nem baj, ha nincs orvosi látlelet, mert lehetnek rokonok, ismerősök, akik látták rajta a sérüléseket és tanúskodnak mellette. A sértett beszél az erőszakról a szomszédjának, a barátnőjének, a családtagoknak, akik majd tanúként vallomást tesznek a rendőrségen, bíróságon.

Persze lehetnek különböző okiratok, dokumentumok is, amikből kiderül, hogy valakit a házastársa, vagy egyéb hozzátartozója arra kényszerített, hogy mondjon le például az ő különvagyonába tartozó ingatlanáról, akár közjegyző előtt. Nem lehetetlen annak bizonyítása, hogy ezt nem szabad akaratából tette, hanem kényszerítették, megfenyegették.

Ami azonban nagyon fontos: senkit ne tartson távol a feljelentéstől az, hogy nincsen okirati bizonyítéka, nincs fényképe, vagy éppen látlelete a sérülésről. Ettől még a törvény, a rendőrség, a bíróság ugyanúgy mellette áll.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a GVH
2019. december 6.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Paradox biztonságtechnikai termékek (riasztóberendezések és kellékek) forgalmazását végző Paradox Security Sytems (Bahamas) Ltd. (Paradox Bahama) valamint magyarországi disztribútorai, a Power Biztonságtechnikai Kereskedelmi Kft. (Power) és a Trióda Biztonságtechnika Zrt. (Trióda) közel 10 éven keresztül korlátozták az eszközök értékesítőinek versenyét. A hatóság jelentős bírsággal sújtotta az érintett vállalkozásokat.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét
2019. december 6.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét

A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának