A versenyjognak is alkalmazkodnia kell a 21. század összetett kihívásaihoz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A versenyjog „forró” témáit járta körül a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szervezésében zajló III. Magyar Versenyjogi Fórum.
A digitalizáció rohamos terjedése a gazdaságban, az oligopolisztikus piaci szerkezetek erősödése és az eljárási hatékonyság mind olyan kérdések, amelyekkel mindenképpen foglalkoznia kell ma a versenypolitikának – jelentette ki köszöntőjében Dr. Juhász Miklós, a GVH Elnöke a III. Magyar Versenyjogi Fórum résztvevői előtt. Az elnök bemutatta a Hivatal versenyjogi jogalkalmazásának főbb irányvonalait: felhívta a figyelmet a hivatal középtávú digitális stratégiájának részeként folyó piacelemzési munkára az internetes összehasonlító szolgáltatások piacán, valamint a legfrissebb bírságközleményre, amely „széles mozgásteret hagy a Versenytanács számára, hogy figyelembe vehesse a vállalkozások megfelelési vagy akár jóvátételi szándékát”.
Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke kiemelte, hogy a technológiai változások, például a mesterséges intelligencia beépülése az üzleti modellekbe paradigmaváltást tehet szükségessé a versenyjogban. Az EU Bizottság Alstom/Siemens ügyben hozott közelmúltbéli döntése kapcsán felvetette, hogy „alapjában válhat szükségessé újragondolni a fúziós szabályozást” az európai vállalkozások sikerének előmozdítása érdekében a globális piaci versenyben, Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.
Az összefonódások ellenőrzésének lazítása „nem a megfelelő gyógyszer erre a betegségre” – vélekedett Csiszár Pál, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának igazgatója, az esemény díszvendége, aki szerint nagyon fontos az európai versenyképesség, főképpen innováció ösztönzése, de ezt nem az európai fogyasztók kárára – konkrét esetben a vasúti utazás árának emelésével – kell megtenni. Az igazgató figyelmeztetett az oligopolisztikus piacok erősödésének veszélyeire is, hiszen a tapasztalatok alapján az utóbbi 15 évben egyre kevesebb az új belépő vállalkozás a piacokon. Kisebb számú piaci szereplő viszont természetszerűen tanúsíthat ún. összehangolt magatartást, ami nem is mindig orvosolható a versenyjog eszközeivel. Emellett a negyedik ipari forradalom és az eljárási hatékonyság fenntartása olyan kérdések, amelyekre választ kell adniuk a versenyhatóságoknak a versenyképes piaci működés fenntartása érdekében.
Bak László, a GVH elnökhelyettese úgy fogalmazott az Európai Unió versenyhivatalainak megerősítését szolgáló ECN+ irányelvről tartott előadásában, hogy a hazai szabályozás túlnyomó része már jelenleg is megfelel az Irányelv rendelkezéseinek, bizonyos részletszabályok kialakítására van csupán szükség a teljes összhang megteremtése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a GVH már most is rendelkezik minden olyan kényszerítő eszközzel és felhatalmazással, amelyre a versenyjog hatékony alkalmazóinak szükségük van.
A panelbeszélgetések a digitális gazdaság mindannyiunkat érintő terjedésének versenyjogi aggályokat felvető oldaláról, a versenyjogi szankciók megfelelőségéről és hatékonyságáról, valamint az összefonódások ellenőrzésében szigorodó versenyhatósági fellépésről adtak részletes képet a fórumon résztvevő bírók, ügyvédek, vállalati jogászok számára.
A konferencia szakmai programját Faludi Gábor előadása zárta, amely az Európai Unió üzleti titok irányelvének hazai átültetését járta körül.
(gvh.hu)
