Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
AB: mulasztott a földtörvénynél a jogalkotó
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés mulasztását állapította meg a földforgalmi törvény kapcsán.
A végrendeleti örökös jelenleg nem kap megváltást az államtól, ha a neki szánt földet azért nem szerzi meg, mert a hatóság – a törvényi korlátok alapján – a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta. Az Alkotmánybíróság ezt a jogalkotói mulasztást alaptörvény-ellenesnek ítélte és megállapította: közérdekből korlátozható az örökléshez való jog, azonban a földtulajdont emiatt meg nem szerző végrendeleti örökös kompenzálásáról gondoskodnia kell a jogalkotónak. A testület a jogalkotói mulasztás megállapításán túl kimondta: nem érvénytelen az a végrendeleti rendelkezés, amelynek kapcsán a hatóság a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta – áll az AB közleményében.
Az örökhagyó és az örökös örökléshez való joga az Alaptörvény védelme alatt áll, ezért minden olyan szabály, amely az öröklés címén való tulajdonszerzést korlátozza, az öröklési jogba való beavatkozásnak minősül. Azonban az Alaptörvény azt is kimondja: az alapvető jogok más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozhatók. A földtulajdon sajátos természeti és vagyoni jellemzői – például a föld nélkülözhetetlensége, véges volta – közérdekből indokolhatják a tulajdonjogszerzés korlátozását, vagyis azt, hogy a föld tulajdonjogát még végintézkedés útján sem lehet korlátlanul megszerezni. Ez nemcsak az örökösnek hátrányos, hanem egyben az örökhagyó végrendeleti szabadságának korlátozását is jelenti.
[htmlbox jogtar_kepzes]
Az Alkotmánybíróság kimondta: a végrendeleti örökösnél a hatósági jóváhagyás megtagadása esetén olyan vagyoni hátrány jelentkezik, amelyet a törvény nem kompenzál, vagyis az Alaptörvény által előírt arányosság követelménye nem teljesül. A mulasztás kiküszöböléséhez az szükséges, hogy a végrendeleti örökös az állammal, mint szükségképpeni örökössel szemben vagyoni ellentételezéshez jusson. Az Alkotmánybíróság ezért mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést egy kompenzáló szabály megalkotására 2017. december 31-ig.
A határozathoz dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Salamon László és dr. Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.
Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (alkotmanybirosag.hu).
Kapcsolódó cikkek
2024. szeptember 27.
Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 27.
110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.