Áder János köszöntötte a 150 éves ügyészséget

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2021. június 11.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Magyarország büszke lehet igazságszolgáltatási rendszerére – mondta a köztársasági elnök a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián.

“Büszkén mondhatjuk: ma Magyarországnak saját hagyományaira épülő, az európai jogfejlődés tapasztalatait is felhasználó, minden jogállami próbát kiálló alkotmányos igazságszolgáltatási rendszere van”. Magyarországon több nyugat-európai országhoz képest is magas fokú a társadalmi biztonság; a bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője – mondta az államfő. Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője, jelentős szerepe van a törvényesség biztosításában és a jogok érvényesítésében – jelentette ki.

A jogi honfoglalás kora

Áder János felidézte: a kiegyezés korát – amely az igazságszolgáltatás egészét megújította – nem kis büszkeséggel szoktuk jogi honfoglalásnak nevezni. Magyarországon minden jogkereső állampolgár számára kiszámítható, a rendi különbségektől a törvény előtti egyenlőség irányába elmozduló, törvények által uralt igazságszolgáltatás jött létre. A bírósági szervezet 1861-ben újult meg, tíz évvel később pedig létrejött az állami vádhatóság. 150 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely elsőként határozta meg a magyar igazságszolgáltatás egyik kulcsszereplőjének, az ügyésznek a státusát. A központosított magyar ügyészség létrehozása a késő 19. század nagy kodifikációs korszakának alkotása – mondta.

Ha a kiegyezést követő igazságügyi reformot jogi honfoglalásnak nevezzük, akkor a második világháború utáni évtizedeket a jogi megszállás időszakának mondhatjuk – folytatta. A szocialista jogban és az igazságszolgáltatás rendszerében sokszor kerültek előtérbe az ideológiai és politikai szempontok. Néhány évtized alatt csökkent az igazságszolgáltatásra nehezedő ideológiai nyomás, de a jogi felszabadulás időszaka csak a rendszerváltással jött el. Az 1989-es alkotmányozás és jogalkotás – hasonlóan a kiegyezés korához – valódi és radikális reformot indított el, és ez a folyamat 2011-ben az új Alaptörvény megszületésével fejeződött be – fogalmazott Áder János.

Port Péter: Törvény és igazság!

Polt Péter legfőbb ügyész előadásában rámutatott: az ügyészség fő feladata az anyagi jogi igazság törvényes keretek közötti keresése. 1871-ben született meg az első modern magyar ügyészségi szabályozás, amely egy hierarchikus, a bírósági szervezet szintjeihez igazodó vádhatóságot hozott létre. Az ügyészség az igazságszolgáltatás meghatározó szereplője lett – idézte fel.

A legfőbb ügyész a jelen problémái közül felhívta a figyelmet a korrupcióra, a határon átnyúló gazdasági bűnözésre és szervezett bűnözésre. A korrupciós bűncselekmények nyomozása elkülönült struktúrában zajlik Magyarországon, amely a joguralom talaján az egyik legbiztonságosabb országgá vált – jelentette ki.

Polt Péter beszélt a modernizációs trendek és a kommunikációs technológia új kihívásairól is. A büntető igazságszolgáltatásról pedig azt mondta, a jövőben is nagy felelősség hárul erre a területre, a nemzetközi együttműködésnek az eddiginél is nagyobb jelentősége lesz többek között a kiberbűnözés és a korrupció elleni harcban.

Az ügyészség jelmondata: “Törvény és igazság!”; a jogállamot ennek szellemében “védjük és szolgáljuk” – fogalmazott a legfőbb ügyész.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Márki Zoltán lehet az új alkotmánybíró
2021. június 14.

Támogatta a Kúria büntető kollégiuma vezetőjének alkotmánybíróvá történő kinevezését az Országgyűlés igazságügyi bizottsága hétfői ülésén.