Aláírja a nyugdíjtörvény vitatott módosítását a cseh államfő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Petr Pavel új cseh köztársasági elnök szerdán bejelentette, hogy aláírja a nyugdíjtörvény parlament által már elfogadott módosítását, amely alapján a jövőben magas infláció esetén jóval kisebb mértékben növekedhetnek a nyugdíjak, mint eddig.

Az államfő szerint a kormány és az ellenzék oldalán is számos fontos érv van a törvénymódosítás elfogadása, illetve elutasítása mellett. „Mindent mérlegelve és figyelembe véve úgy döntöttem, hogy aláírom a módosítást” – közölte Petr Pavel prágai sajtóértekezletén. Nyilatkozatában ugyanakkor bírálta a kormányt, hogy későn, és több hibás lépéssel reagált a helyzetre.

Az államfő felszólította a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat az ellenzékkel a vezető politikusok fizetésemeléseinek befagyasztásáról. „Lehetetlen csökkenteni a nyugdíjak növekedését, a másik oldalon pedig megengedni a politikusok fizetéseinek emelését” – szögezte le Petr Pavel. A kormányoldal a múlt héten elutasította az ellenzék javaslatát, hogy ezt a témát a parlamentben napirendre tűzhessék.

Elmondta: érti az ellenzék fenntartásait, hogy a törvénymódosítás gyorsított eljárásban való elfogadását alkotmányellenesnek tartják. Ezt azonban az alkotmánybíróságnak kell megvizsgálnia. „Ha az ellenzék bármi okból nem fordulna az alkotmánybírósághoz, akkor ezt megteszem én” – szögezte le az államfő. „Csalódottak vagyunk, azt hittük, hogy Petr Pavel mindenki államfője akar lenni” – reagált az ellenzéki ANO mozgalom frakcióvezetője, Alena Schillerová volt pénzügyminiszter, aki Karel Havlícekkel, az ANO alelnökével a törvénymódosításról délelőtt tárgyalt az államfővel. „Ugyanakkor értjük, hogy az elnök számára ez nagyon nehéz döntés volt” – tette hozzá.

A kormányoldal szerint a nyugdíjemelés mérséklésére azért van szükség, hogy stabilizálhassák a közkiadásokat. Az állam az idén ezzel 19,4 milliárd koronát takarít meg. Az ellenzék szerint azonban a  jobbközép kormányoldal döntésével „meglopja” a lakosság védtelen, több mint hárommilliós csoportját. A törvénymódosítást és gyorsított eljárásban való elfogadását alkotmányellenesnek tartják, és már bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak felülvizsgálatért.

Josef Stredula, a cseh-morva szakszervezetek konföderációjának elnöke bejelentette, hogy március végén országos tiltakozó akciót tartanak Prágában a kormányoldal által keresztülvitt döntés ellen. Az eddig érvényes szabályozás szerint a múlt évi magas infláció következtében júniusban 11,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, most azonban várhatóan csak 2,3 százalékos lesz az emelés. Ez 15 milliárd koronával terheli meg az államkasszát, míg az eddig érvényes szabályozás szerint ez a tétel 34,4 milliárd koronát tenne ki. A jövő évben pedig az eddigi szabályok szerinti 58,8 milliárd korona kiadás helyett az államnak csak 15,8 milliárd koronás pluszkiadással kell számolnia.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.