Alkotmányellenes a közfoglalkoztatásból kizárás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapvető jogok biztosa szerint több szempontból aggályos az a felhatalmazás, amellyel élve az önkormányzatok a szociális támogatás feltételéként előírhatják és ellenőrizhetik a kérelmező lakókörnyezetének belső állapotát, rendezettségét. Szabó Máté ombudsman kezdeményezte annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát is, hogy automatikusan ki lehet-e zárni az érintetteket a közfoglalkoztatásból a tankötelezettség teljesítésével, valamint a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos mulasztás miatt.


A szociális törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a lakókörnyezet rendezettségéhez kössék az aktív korúak ellátására való jogosultságot. Előírható a kérelmező lakásának vagy házának, udvarának, kertjének, a kerítéssel kívül határos területnek tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

Megvonható a szociális ellátás attól, aki a jegyző felszólítására sem tartja rendben a lakókörnyezetét. Az alapjogi biztos két korábbi jelentésében is hiába kérte a túlzottan tág körű, alapjogilag aggályos felhatalmazás módosítását, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.

Sérül a szociális biztonsághoz való jog

Az ombudsman szerint a jogállami követelményeket sérti, hogy a feltételek meglétének ellenőrzése – a felhatalmazás túlságosan általános és bizonytalan megfogalmazása miatt – szubjektív értékeléshez, önkényes jogalkalmazáshoz vezethet. A szabályozás nem egyeztethető össze a szociális biztonsághoz való joggal, mivel a támogatásra jogosultak a szociális szempontrendszertől, rászorultságtól független körülmények miatt eshetnek el a megélhetési minimumot biztosító ellátástól.

Az állam szükségtelen módon és aránytalan mértékben avatkozik be a kérelmezők magánéletébe, amikor vizsgálhatóvá teszi a külvilág elől elzárt udvar, a lakásbelső állapotát és az emberi méltósághoz való jogot is sérti, hogy a szabályozás lehetőséget teremt a szociális ellátást kérelmezők életmódja, életvezetése, magánszférája önkormányzati ellenőrzésére.

Nem érvényesül  az egyenlő bánásmód, sérül a jogbiztonság

Az ombudsman civil szervezetek beadványai nyomán tekintette át a közfoglalkoztatási törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályos módosítását. Ez tartalmazza azt is, hogy három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, akivel szemben a tanköteles gyermekének mulasztása miatt szabálysértési eljárás van folyamatban, vagy e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, illetve ha a lakókörnyezetét nem tartja rendben.

A munkaügyi központ határozata alapján a közfoglalkoztatónak ekkor mérlegelés nélkül, azonnali felmondással meg kell szüntetnie a közfoglalkoztatási jogviszonyt, és az érintett a kizárás három hónapjára a támogatástól is elesik.

Az alapvető jogok biztosa indítványban úgy érvel, hogy a közfoglalkoztatás „kétarcú” jogintézmény, amelyben (elsősorban a jogviszony létrejöttekor) egyaránt megjelennek szociális, valamint munkajogi elemek. A biztos szerint a munkavállalóknál eleve kiszolgáltatottabb helyzetben lévő közfoglalkoztatottak számára alapvető fontosságúak az egyenlő bánásmódot szavatoló garanciális szabályok, így például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Esetükben ezzel nem fér össze külön erkölcsi, „életvezetési” szabályok megállapítása.

Az indítvány kiemeli, hogy a jogbiztonság követelményének sem felelnek meg a kizárási szabályok: azok a munka törvénykönyvének rendszerétől idegen, azzal nem összeegyeztethető változást eredményeznek a közfoglalkoztatott hátrányára, és súlyos jogalkalmazási bizonytalansághoz vezetnek.

Az ombudsman arra is rámutatott, hogy az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozzák az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát, illetve formálissá teszik és kiüresítik a jogorvoslati jog gyakorlását. E feltételek ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével is: a munkaviszony azonnali felmondásának ügyében ésszerű indok nélkül, hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló emberektől.

Az ombudsman szerint az is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítése kapcsán egy folyamatban lévő szabálysértési eljárás alapján írják elő a kizárást, azaz egy jogerősen még le nem zárult eljáráshoz kapcsolt szankciót a jogalkotó. Ez sérti tisztességes eljáráshoz való jogot.

A teljes indítvány itt olvasható.

(Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.