Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Átadták a Csornai Járásbíróság felújított épületét pénteken, amelyben1928 és 1976 között már működött bíróság.
Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az Országgyűlés döntése nyomán 2022. január 1-jétől kezdte meg működését a Csornai Járásbíróság, ideiglenes helyszínen.
A felújított épület „tiszteletre méltó, kötelez és összahangban áll a falak mögött zajló értékes és fontos ítélkező tevékenységgel”, ami a járásbíróság illetékességi területén élő 60 ezer embert érint – emelte ki.
Hozzátette: a járásbíróság működése a „Rábaköz fővárosának” is egyfajta presztízs emelkedést jelent. Senyei György bizodalmát fejezte ki, hogy a Győri Törvényszék részeként működő járásbíróság időszerű ítélkezést és magas szintű szakmai munkát végezve hozzájárul ahhoz, hogy Rábaközben élőknek megfelelő színvonalú ítélkezést biztosítsanak.
Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék elnöke elmondta, hogy az épület 1927-ben és 1928-ban eredetileg is bírósági célra épült. A bíróság működését 1976-ben szüntették meg, az épület ezt követően kórházi, rendelőintézeti funkciót töltött be.
Miután igény mutatkozott arra, hogy a városban működjön járásbíróság, 2021-ben elkezdték az épület felújításának tervezését, majd a következő két évben a kivitelezést – mondta, hozzátéve, hogy a megújult épületben év eleje óta fogadják az ügyfeleket.
Kiemelte, hogy az ügyek köre a törvény által járásbírósági hatáskörbe utalt ügyek teljes körét felöleli. Beszélt arról is, hogy modern, kényelmes és egészséges munkakörülményeket nyújt az épület, ami 825 négyzetméteren biztosítja az időszerű és hatékony ítélkezés menetét.
A bíróság elnökén kívül jelenleg három bíró, egy bírósági titkár és 12 igazságügyi alkalmazott dolgozik az épületben – mondta Somogyi Zoltán.
Az átadó ünnepségen jelen volt mások mellett Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke és Székely Ákos, a Kúria nyugalmazott elnökhelyettese.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
