Átfogóan felülvizsgálják a tájékoztatási kötelezettséget


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Feltérképezi az információszabadság magyarországi gyakorlatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), és a felmérés nyomán javaslatokat fogalmaz meg.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a projektindító szerdai online konferencián arról beszélt, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést garantáló alkotmányos alapjog elmúlt harminc éves hazai története számos tapasztalattal szolgált, de ezek még nincsenek összegyűjtve.

Időszerűvé vált Magyarországon a tájékoztatási kötelezettségek gyakorlati megvalósulásának átfogó, országos, minden kötelezetti kört érintő vizsgálata – jelentette ki a NAIH elnöke.

A jogállam feltétele

A rendszerváltást követően, 1992-ben fogadta el az Országgyűlés az első adatvédelmi törvényt, amely az információszabadság vonatkozásában a közhatalom működésének ellenőrzésére, a közérdekű adatok nyilvánosságára helyezte a fő hangsúlyt, és csak a benyújtás előtti egyeztetésen került bele, hogy a nyilvánosság ezen szervek gazdálkodási adataira is vonatkozik.

Péterfalvi Attila szerint hatalmas utat tettünk meg az első szabályok elfogadása óta, ma már a nyilvánosság az alaptörvény rendelkezései értelmében a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra is vonatkozik, ezen adatokat az alaptörvény közérdekű adattá nyilvánította. Az alaptörvény szerint az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Bizalmi vagyonkezelés - webinárium és könyv

Annak alátámasztására, hogy milyen fontos a most induló projekt, a NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra is: az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogállam működéséhez elengedhetetlenül hozzátartozik az információszabadság érvényesülése.

Péterfalvi Attila beszélt arról is, hogy a projektben megvizsgálják a hazai jogszabályokban rögzített közzétételi kötelezettség gyakorlati megvalósulását, feltárják, hogyan teljesítik az egyes szervezetek a közérdekű adatközléseket, és milyen a közfeladatuk ellátásával kapcsolatos általános tájékoztatási gyakorlatuk. A kutatás során feltárják a hatékonysági, vagy egyéb jogalkalmazási, jogkövetési problémákat, az átláthatóságot hátráltató tényezőket, és – nemzetközi példákat is figyelembe véve – javaslatokat fogalmaznak meg ezek orvoslására.

A társadalmi kontrollra koncentrál

Péterfalvi Attila szerint az egymilliárd forint értékű, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programban (KÖFOP) megvalósuló, hiánypótló projekt célja a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés megerősítése a közszolgálatban, a közigazgatási folyamatok átláthatóságának javítása, a közszolgáltatások – ebben az esetben az információszabadság – színvonalának javítása.

A projekt ezek mellett növeli majd az átláthatóságot, könnyíti a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok elérhetőségét, a tájékoztatás javítására fókuszál és ezen keresztül az információszabadság társadalmi kontrolljának erősítésére koncentrál – mondta a NAIH elnöke.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Uniós számvevőszék: a jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben a tagállamok

A 2022-es és a 2023-as uniós jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben az EU-tagállamok, alig több mint felüket részben, és több mint egyharmaduk esetében semmilyen előrelépés nem történt – hívta fel az figyelmet az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

2024. február 29.

EP: az Európai Bizottság keveset tesz az uniós értékek védelmében

Az Európai Parlament elfogadta szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről szóló saját jelentését, és eszerint az Európai Unió egész területén veszélyben vannak az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság, mégis ezek védelmében a bizottság nem cselekszik kellőképpen.