Aukción egy ügyvédi bizonyítvány 1843-ból
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az árverés összes darabja, így e dokumentum is megtekinthető személyesen Budapesten, a Soroksári út 18. szám alatt, de látható, felnagyítható az aukció weboldalán is, a Jogtudomány, kriminalisztika menüpontban.
A 14. Dedikált könyvek online árverésén bukkant fel Habsburg József nádor Ügyvédvallásról kiadatott bizonyítványa, mely egy Pozsonyban 1843-ban kelt, hivatalos, magyar nyelven íródott levél, amit a nádor (József Antal főherceg) írt alá
II. József császár egységes perrendet adott ki egész Magyarország számára. Ennek XXXVIII. fejezete foglalkozik az ügyvédekkel. Ez húsz paragrafusban adja meg az ügyvédi rendtartást. Először szabályozza az ügyvédi vizsga, gyakorlat és eskü feltételeit. A 435–438. §-ok részletesen leírják, hogy egy ügy vállalásával kapcsolatban az ügyvédnek miről kötelessége tájékozódnia, milyen bizonyítékokat kell előre beszereznie, és az ügyet vagy a pert hogyan kell előkészítenie. A 439. § az ügyvédi meghatalmazásról rendelkezik, a 440. § előírja, hogy az ügyvéd haladéktalanul tartozik eleget tenni a szükséges perbeli cselekményeknek. A további pontokban a rendtartás arról rendelkezik, hogy az ügyvéd a vállalt ügyet hogyan és mikor teheti le, az ügyfél mikor választhat más ügyvédet, az ügyvéd a már egyszer képviselt féllel szemben pert nem vállalhat. A 446. § szerint a meghatározott honoráriumon felül az ügyvéd nem kérhet pernyerés esetére különjutalmat „palmáriumot”. Az erre vonatkozó megegyezés nemcsak érvénytelen, de ügyvédi fegyelmi vétség is.
A 447–449. § arról rendelkezik, hogy az ügyvéd költségjegyzékét csatolja a periratokhoz. A bíró az ítéletben a pernyertes félnek az ellenféltől járó ügyvédi költségét mérlegelheti és megítélni tartozik, a saját féltől járó költségről viszont a bíró csak külön kérelem alapján dönthet. Ennek során az ügyvéd munkáját nem oldalszám és a tárgyaláson töltött órák száma alapján kell megítélni, hanem a perben végzett jogi munkát kell értékelni. A 451. § és a 452. § az ügyvédi fegyelmi hatóságokról intézkedik, és kimondja: amennyiben az ügyvéd tudva jogtalan ügy védelmét és képviseletét vállalja, vagy egyébként vét az ügyvédi tisztesség ellen, a bíróság akár megbírságolhatja, akár határozott vagy örök időre eltilthatja hivatása gyakorlásától.
Az árverésre bocsátott okirat hitelesítője és ellenjegyzője Habsburg József nádor (József Antal főherceg), valamint Stoffer József császári királyi tanácsos. Habsburg József nádor (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy, a Habsburg-ház úgynevezett magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora. Jelentős szerepet töltött be Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében. Az ő nevéhez köthető a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a gellérthegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és számos vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, és többek között a műszaki felsőoktatás megerősítése is. Támogatta a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, ezek mellett a művészeteket, a közoktatást és számos haladó polgári társaságot, egyletet. Az 1838-as pesti árvíz során ő volt a mentés irányítója, majd jelentős lépéseket tett az árvízkárok enyhítése érdekében.
Stoffer József császári királyi tanácsos 1791-ben született Pesten. 1820-tól titkárként dolgozott Cziráky Antal grófnál Lovas-Berényben, később József nádor irodájának igazgatójaként tevékenykedett.
