Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a felperes cselekedetei nem szolgáltattak alapos gyanút a vád részére, ahogy nincs bizonyíték arra sem, hogy Altan részese volt a kormány megdöntésére vonatkozó tervnek.
Ahmet Altan regényírót, újságírót és kiadóvezetőt 2016 őszén vettek őrizetbe a török hatóságok az alkotmányos rend megdöntésére irányuló tevékenység vádjával. A bíróság akkor életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az ismert ellenzéki publicistát, aki állítólag a törvényhozás munkájába való erőszakos beavatkozására szólított fel. Ezt a döntést a török semmítőszék később felülbírálta, azonban az újságírót 2019 novemberében 10 és fél évre újra elítélték, mert vétkesnek találták abban, hogy tudatosan segítséget nyújtott a nemzetközi gülenista hálózatnak, amelyet a török vezetés a 2016-os puccskísérlet felelősének tart.
A strasbourgi bírói testület az ítéletében kimondta: a felperes cselekedetei nem szolgáltattak alapos gyanút a vád részére, ahogy nincs bizonyíték arra sem, hogy Altan részese volt a kormány megdöntésére vonatkozó tervnek. Megállapították azt is, hogy az újságíró csak a vádemelést követően kapott hozzáférést az ügyiratokhoz, így korlátozott lehetősége volt, hogy az ellene felhozott vádakat vitassa. Az ítéletben hozzátették, hogy Törökország az újságíró fogva tartásával megsértette a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogot.
Az EJEB kedden hasonló döntést hozott egy másik ellenzéki újságíró, Murat Aksoy ügyében, akit ugyancsak gülenista szervezkedés vádjával ítéltek börtönbüntetésre. A testület 16, illetve 14,5 ezer euró kártérítést ítélt meg mindkét felperes részére.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
