Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az élettársakról és a vezető tisztségviselő felelősségéről tanácskoztak a Kúrián
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Október 11-én az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) joggyakorlatát figyelő jogegységi csoportok negyedik tematikus konferenciáját rendezték meg a Kúria Dísztermében.
Érdekes és kihívást jelentő jogterületekről tanácskoztak polgári jogi bírák, szakemberek, kutatók és egyetemi oktatók 2019. október 11-én a Kúrián. A tanácskozás fő témái az alanyváltozás lehetősége a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt indított perekben és az élettársi kapcsolat fogalmi elemei voltak.
Elsőként egy gazdasági jogi téma került terítékre: az alanyváltozás lehetősége a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján indított perekben.
A tanácskozás indoka az volt, hogy a bírói gyakorlatban bizonytalanság mutatkozik a tekintetben, hogy ezekben a perekben a jogviszony természete lehetővé teszi-e vagy kizárja a perbeli jogutódlást. A kérdést elkülönítve kell vizsgálni az alperesi és a felperesi pozíció tekintetében, utóbbi esetén külön kitérve a jogutódlás lehetőségére az adós megszűnése esetére, illetve a hitelezői pozícióban bekövetkező esetleges jogutódlásra.
A téma kapcsán részletgazdag előadást tartott Dr. Bodzási Balázs a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdasági Jogi Tanszék, tanszékvezető egyetemi docense, az Igazságügyi Minisztérium szakértője, aki a problémakör tágabb megvilágítása érdekében ismertetett néhány lehetséges elképzelést a készülő új csődtörvény felelősségi jogi kérdéseivel kapcsolatban. Ezt követően felszólalt Dr. Farkas Attila, a kúria szaktanácsának elnöke, Dr. Kovács Ildikó a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke és Dr. Zámbó Tamás a Győri Ítélőtábla tanácselnöke.
A tematikus ülés második részében a jogegységi csoport az élettársi kapcsolat fogalmi elemeiről tanácskozott, figyelemmel a Ptk. korábbitól eltérő szabályozási filozófiájára, és az élettársi kapcsolathoz fűzött eltérő – tágabb körű – jogkövetkezményekre.
A tanácskozás párját ritkító módon a bírói hivatásrend és a tudomány képviselőinek rendkívül széles körű bevonásával zajlott: az előbbiek köréből a tanácskozáson részt vett a Kúria jelenlegi szaktanácsa (dr. Baloginé dr. Faiszt Judit mb. tanácselnök, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna és Nyírőné dr. Kiss Ildikó bírák), Dr. Kőrös András nyugalmazott kúriai tanácselnök, címzetes egyetemi docens, a Nemzetközi Családjogi Társaság (ISFL) tagja, Dr. Csűri Éva nyugalmazott kúriai bíró, kúriai tanácsos, az ítélőtáblák képviseletében: Szilágyiné dr. Karsai Andrea, Dr. Lukács Zsuzsanna, Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet és Dr. Szeghő Katalin. A jogtudomány részéről a vitához hozzászólt Dr. Barzó Timea PhD., Dr. Hegedűs Andrea PhD., Dr. Molnár Sarolta Judit PhD., Reiderné dr. Bánki Erika PhD. és Dr. Szeibert Orsolya PhD.