Az elfeledtetés jogát csak az EU-ban kell alkalmazni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elfeledtetés joga alapján az érintettek kérhetik, hogy távolítsák el a keresőmotorok az őket érintő már meghaladott tartalomra mutató találatokat a keresési listából.

Az EUB előtt lévő ügyben a Maciej Szpunar főtanácsnok által előterjesztett indítvány szerint – amely gyakran megegyezik az EUB végleges döntésével – a keresőmotorok üzemeltetőinek kizárólag az EU területén kell eleget tenniük az érintettek elfeledtetés iránti kérelmének, tehát azt nem kell globálisan alkalmazni.

A főtanácsnok szerint az elfeledtetéshez való jogot a többi alapvető joggal összhangban kell értelmezni.

Az indítvány indokolása úgy fogalmaz, hogy ha az elfeledtetés joga az egész világon gyakorolható lenne, az EU-s hatóságok nem tudnák mindenhol biztosítani a közérdekű információkhoz való hozzáférést, illetve az adatvédelemhez és a magánélethez fűződő alapvető jogokkal való összhangot.

Az ügyet a francia adatvédelmi hatóság indította, amely 100.000 euróra büntette a Google-t, amely csak az EU-ban bejegyzette domainekről távolította el a kérelmet előterjesztő érintett nevét.

A Google az EUB-hoz fordult a döntés felülvizsgálata érdekében. Az EUB előtti eljárásba számos brit és nemzetközi szólásszabadságot védő szervezet is bekapcsolódott, amelyek úgy foglaltak állást, hogy az elfeledtetés jogának globális alkalmazása elősegítheti a cenzúrát például Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában.

Az Article 19 nevű civil szervezet szerint amennyiben a Google-nek az EU-n kívül is alkalmaznia kell az elfeledtetés jogát az jelentősen korlátozhatja egyes országokban a közérdekű információkhoz való hozzáférést. A szervezet vezetője üdvözölte a főtanácsnok azon álláspontját, hogy be kellene vezetni az elfeledtetéshez való jog területi alapú korlátozását.

A szervezet vezetője kifejtette: „Az európai jogalkotóknak nincs hatáskörük arra, hogy az egész világra kiterjedő szabályozást alkossanak, ezért csak a saját országaikban korlátozhatják a nem kívánatos weboldalak megjelenítését, azonban ezeket is a személyes adatok védelme és a szólásszabadság keretei között kell meghatározni.”

„Reméljük, hogy a szólásszabadság globális védelme és a cenzúra terjedésének megakadályozása érdekében, az EUB egyet fog érteni a főtanácsnoki indítvánnyal és az EU területére fogja korlátozni az elfeledtetés jogának alkalmazását.”

A Linklaters ügyvédi iroda ügyvédje abban látja az ügy jelentőségét, hogy a nemzeti jog és az internet találkozásakor a személyes adatok védelmét helyezik előtérbe a szólásszabadsággal szemben.”

“A főtanácsnoki indítvánnyal azért is egyet kell érteni, mert az elfeledtetéshez való jog globális alkalmazása más államokat is arra bátorítana, hogy a nemkívánatos tartalmakat világszinten elérhetetlenné tegye.

(theguardian.com)

---