Az azonnali hatályú felmondást megalapozó körülmények vizsgálata

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. január 10.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
Az azonnali hatályú felmondásra okot adó kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően haladéktalanul meg kell kezdeni a körülmények tisztázását.

Az alapügy

A felperes gazdasági igazgatói munkakört töltött be az alperesnél. Az alperes ügyvezetője a cég képviseletében jóval áron alul eladta az alperes egyik gépjárművét a saját élettársa részére. Az igazságügyi grafológus szakértő véleménye szerint a gépjármű adásvételi szerződésen található élettársi aláírás valószínűsíthetően a felperestől származik. A felperes munkaviszonyát az alperes azonnali hatályú felmondással szüntette meg. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérte, ezen túlmenően sérelemdíjra is igényt tartott. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.

A Kúria megállapításai
A Kúria a felülvizsgálati kérelem nem találta megalapozottnak. Az ítélet indokolása szerint az Mt. 78.§ (2) bekezdése értelmében az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a határidőben történő nyilatkozattétel bizonyítása a nyilatkozó felet terheli. Jelen esetben tehát az alperesnek kellett igazolnia, hogy intézkedésének meghozatalakor a törvényben előírt határidőket betartotta, azonban az alapos gyanú nem elegendő az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlásához. A Kúria szerint a felperes alaptalanul állította, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolása nem volt világos, mivel abból egyértelműen kiderült, hogy a munkáltató mire alapozza intézkedését. A Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, mely követelménynek nem felel meg önmagában az Alaptörvényre utalás. Az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, a rá vonatkozó eljárásokat a XIV. cikk (2) bekezdése tartalmazza. A bíróságok az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt igazságszolgáltatási, ezen belül jogalkalmazási tevékenységük során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Ebből következően az Alaptörvény szabályainak értelmezése alapvetően nem a rendes bíróságok, hanem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A felperes sérelemdíj iránti igényét is a jogszabálysértés hiánya miatt utasították el a bíróságok. Az eljáró bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a felperes által hivatkozott sajtóközlemény sem jó hírnév, sem a becsület megsértését nem valósította meg, az abban foglaltak valós tényeket tartalmaztak. A sajtóközlemény egyebekben nem is tartalmaz arra vonatkozóan utalást, hogy a felperest bűncselekmény elkövetésével hozták volna összefüggésbe. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


EuB: jogsértő a haszonélvezeti jogot korlátozó magyar szabályozás
2019. május 21.

EuB: jogsértő a haszonélvezeti jogot korlátozó magyar szabályozás

Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével, így a szabályozás jogsértő - közölte az Európai Unió luxembourgi központú bírósága kedden.

ET: az emberi jogok magyarországi megsértése negatív hatással van a jogállamiságra
2019. május 21.

Magyarországnak többet kell tennie a menekültek védelméért, a civil társadalom, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogainak érvényesüléséért, ugyanis az emberi jogok magyarországi megsértése negatív hatással van a jogállamiságra - állapította meg Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden kiadott jelentésében.

Jegyzőkönyvet hamisított a jegyző a vád szerint
2019. május 21.

Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt vádat emeltek egy kistelepülés jegyzője ellen, aki meghamisította egy önkormányzati ülés jegyzőkönyvét.

Tizennyolc Fradi-szurkolót ítéltek el a 2017-es verekedés miatt
2019. május 20.

A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség vádemelését követően a ferencvárosi futballszurkolók egymás közötti bántalmazása ügyében a bíróság első fokon tizennyolc személyt ítélt el, egyikük végrehajtandó börtönbüntetést kapott.

Több feladat, kevesebb forrás: nehéz helyzetben a vállalati jog területe
2019. május 20.

A vállalatok jogi osztályainak optimalizálniuk kell működési modelljüket annak érdekében, hogy megfeleljenek a menedzsment igényeinek, illetve a szabályozói környezet és a digitális átalakulás okozta változásoknak – állapítja meg az EY világszerte 1058 jogi vezető megkérdezésével készült felmérése.