Az azonnali hatályú felmondást megalapozó körülmények vizsgálata
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az azonnali hatályú felmondásra okot adó kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően haladéktalanul meg kell kezdeni a körülmények tisztázását.
Az alapügy
A felperes gazdasági igazgatói munkakört töltött be az alperesnél. Az alperes ügyvezetője a cég képviseletében jóval áron alul eladta az alperes egyik gépjárművét a saját élettársa részére. Az igazságügyi grafológus szakértő véleménye szerint a gépjármű adásvételi szerződésen található élettársi aláírás valószínűsíthetően a felperestől származik. A felperes munkaviszonyát az alperes azonnali hatályú felmondással szüntette meg. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérte, ezen túlmenően sérelemdíjra is igényt tartott. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
A Kúria megállapításai
A Kúria a felülvizsgálati kérelem nem találta megalapozottnak. Az ítélet indokolása szerint az Mt. 78.§ (2) bekezdése értelmében az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a határidőben történő nyilatkozattétel bizonyítása a nyilatkozó felet terheli. Jelen esetben tehát az alperesnek kellett igazolnia, hogy intézkedésének meghozatalakor a törvényben előírt határidőket betartotta, azonban az alapos gyanú nem elegendő az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlásához. A Kúria szerint a felperes alaptalanul állította, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolása nem volt világos, mivel abból egyértelműen kiderült, hogy a munkáltató mire alapozza intézkedését. A Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, mely követelménynek nem felel meg önmagában az Alaptörvényre utalás. Az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, a rá vonatkozó eljárásokat a XIV. cikk (2) bekezdése tartalmazza. A bíróságok az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt igazságszolgáltatási, ezen belül jogalkalmazási tevékenységük során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Ebből következően az Alaptörvény szabályainak értelmezése alapvetően nem a rendes bíróságok, hanem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A felperes sérelemdíj iránti igényét is a jogszabálysértés hiánya miatt utasították el a bíróságok. Az eljáró bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a felperes által hivatkozott sajtóközlemény sem jó hírnév, sem a becsület megsértését nem valósította meg, az abban foglaltak valós tényeket tartalmaztak. A sajtóközlemény egyebekben nem is tartalmaz arra vonatkozóan utalást, hogy a felperest bűncselekmény elkövetésével hozták volna összefüggésbe. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(lb.hu)
