Az EP kulcsfontosságú törvényeket fogadott el a 2030-as éghajlat-változási cél elérése érdekében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai parlamenti képviselők keddi strasbourgi plenáris ülésükön megszavazták uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer reformját, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmust és az zöld átállást megkönnyítő új Szociális Éghajlatvédelmi Alapot, annak az uniós célnak elérése érdekében, hogy az EU-ban 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja értelmében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az ETS-ágazatokban 2030-ig 62 százalékkal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest. Emellett 2026-tól 2034-ig fokozatosan fel kell számolni a vállalatok számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeket, és külön rendszert kell létrehozni a közúti közlekedésben és az épületekben használt üzemanyagokra vonatkozóan.

Az uniós parlament továbbá megszavazta, hogy a tengeri ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás első alkalommal bekerüljön az ETS-be és jóváhagyta a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát: ennek értelmében 2026-ra fokozatosan megszüntetik a légi közlekedési ágazat számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeket.

A képviselők ugyancsak elfogadták a kibocsátásáthelyezés megelőzésére létrehozott, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, más néven karbonvám (CBAM) szabályait, amelynek az a célja, hogy az unión kívüli országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozására ösztönözze. A mechanizmus továbbá lehetővé tenné, hogy az EU méltányos árat szabjon az unióba importált, karbonintenzív áruk előállítása során kibocsátott szén-dioxidra.

A CBAM hatálya alá tartozó termékek a vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, villamos energia, hidrogén. Ezen áruk importőreinek meg kellene fizetniük a termelés helye szerinti országban fizetett szén-dioxid-ár és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében a szén-dioxid-kibocsátási egységek ára közötti árkülönbséget. A CBAM-ot 2026-tól 2034-ig fokozatosan vezetik be.

Az EP azt is megszavazta, a Szociális Éghajlatvédelmi Alap 2026-ra történő létrehozását. A klímaváltozás szociális hatásait enyhítő alap támogatni fogja a kiszolgáltatott háztartásokat, és a mikrovállalkozásokat. Az alap 2026 és 2032 között 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani. Az EP által elfogadott szabályokat a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.

2024. május 16.

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a Médiatanács

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a médiatanács: annak ellenére, hogy egy eredeti film vágott verzióját sugározta a TV2, maradtak a műsorszámban olyan erőszakos jelenetek, amelyek magasabb korhatári kategóriába sorolást indokoltak volna a médiaszolgáltató által választottnál. Egyebek között erről is határozott május 14-i ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.