Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a megújulóenergia-irányelv módosítását, amely szerint 2030-ra az uniós energiaszükségletnek az eddiginél magasabb, legalább 42,5 százalékát, de ha lehet, 45 százalékát kellene megújuló energiaforrásokból fedezni – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
Az irányelv szerint, amelynek módosítását az EP-képviselők 470 szavazattal, 120 ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el, gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is.
A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával. A tagállamoknak innovatív megújulóenergia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások legalább 5 százalékában. Az EP emellett a kritériumok szigorítását is szorgalmazta a biomassza felhasználására vonatkozóan. Az EP-képviselők szerint a biomassza-kitermelést úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a talajminőséget és a biológiai sokféleséget.
Ahhoz, hogy az irányelv jogerőre emelkedjen, a jogszabályt az Európai Unió Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: Magyarország egyetért a megújuló energia előmozdításának fontosságával, a biztonságos és megfizethető energiaellátás fenntartásában ugyanis a megújuló energia fontos szereppel bír.
Leszögezte ugyanakkor, hogy a megújuló energiaforrások térnyerését nem a „válsággyárakként” működő uniós intézmények javaslatai, hanem a józan észen alapuló nemzeti programok fogják biztosítani.
„Az Európai Bizottság meggondolatlan döntései és katasztrofális szankciós politikája miatt súlyos energiaválság alakult ki” – fogalmazott. Szavai szerint nyilvánvalóvá vált, hogy az energiapolitikai kihívásokat a tagállamok képesek megoldani. Az eddigi eredmények pedig a kormányok határozott fellépésének is köszönhetők – húzta alá.
„Magyarország, a brüsszeli bürokraták és a baloldal áskálódása ellenére, Európa egyik leggyorsabb napenergia-programját hajtotta végre és fenn tudta tartani a rezsivédelmet” – fogalmazott.
A politikus kijelentette: „itt az idő”, hogy Brüsszel levonja a tanulságokat. A különféle jogszabályokon való ötletelés helyett el kell törölni a káros szankciókat, a tagállamoknak oda kell adni a forrásokat, és minden segítséget meg kell adni a megújuló energia-beruházások előmozdításához – tette hozzá Gyürk András.
(MTI)
Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.
Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
