Az építőipari boom jogi kihívásai: a kivitelezési szerződések
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb adatok szerint 2019 márciusában 67,6%-kal nőtt a hazai építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az utóbbi időben tapasztalt rekordszintű növekedés az ágazatot sújtó munkaerőhiány és az elérhető kivitelezői kapacitások szűkülése mellett egyre szorosabb versenyt eredményez a fejlesztők között.
A vállalkozói díj, a teljesítési határidők, valamint a biztosítékok, garanciák meghatározásán túl kevesen gondolnák, hogy egy megfelelően kidolgozott kivitelezői szerződés azonos árazás mellett is jelentős előnyt biztosíthat a versenytársakhoz képest. A hazai építőipari boom által támasztott jogi kihívásokkal kapcsolatban három olyan témakört tekintünk át a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével, amelyek részletes szerződéses szabályozása bármilyen típusú építési beruházás esetén jelentős megtakarítást eredményezhetnek a felek számára.
Tervezés
Egy új építési beruházás előkészítésénél az első eldöntendő kérdések között szerepel, hogy az engedélyezési és/vagy a kivitelezési tervdokumentáció előkészítése a megrendelő vagy a (generál)kivitelező feladata legyen. Sokak számára talán egyértelműnek tűnik, hogy kivitelezői tervezés esetén a tervdokumentáció tartalmáért kizárólag a kivitelező felelős. Ebben az esetben is fontos azonban szabályozni, hogy a beruházással kapcsolatban a megrendelő részéről megfogalmazott elvárások, követelmények műszaki megfelelőségét és megvalósíthatóságát a kivitelezőnek milyen mélységben kell megvizsgálnia.
Még fontosabb a tervekért való felelősség szabályozása abban az esetben, ha a terveket a megrendelő szolgáltatja. Ilyenkor célszerű a kivitelező megvizsgálási és hibaközlési kötelezettsége terjedelmének meghatározása és részletes rögzítése a későbbi jogviták megelőzése érdekében. Nagyon tipikus helyzet ugyanis, hogy a kivitelező többletmunka vagy pótmunka elszámolási igényei kapcsán a megrendelő által szolgáltatott tervek hiányosságaira hivatkozik. Megfelelő részletezettségű szerződéses szabályozás esetén az ilyen igények a kivitelező megvizsgálási kötelezettségére hivatkozással elutasíthatóak lehetnek.
A változtatások kezelése
Ugyanilyen fontos, de gyakran elhanyagolt körülmény a kivitelezés során felmerülő változtatási igények rendezése is. Ilyen igények jellemzően a projekt műszaki tartalmát érintik (pld. a már említett többletmunka/pótmunka igények), azonban ezek kihatással bírhatnak a kivitelezési határidőkre és magára a szerződéses árra is.
„A változtatások az építési beruházások szükségszerű, mondhatni elkerülhetetlen velejárói. Ennek megfelelően már a szerződés megkötésekor célszerű olyan változtatási mechanizmus kidolgozása, amely hatékonyan, akár külön szerződésmódosítás egyeztetése és aláírása nélkül is alkalmas ezeknek a változtatásoknak kezelésére.” – emeli ki dr. Boros-Gyömbér György.
A megfelelő változtatási eljárás kidolgozásánál jó alapot szolgálhatnak az elmúlt évtizedek során felhalmozott nemzetközi tapasztalatokat tükröző FIDIC szerződések, amelyek külön fejezetet (cikkelyt) szentelnek a változtatások (végső soron a többletmunka/pótmunka igények) kezelésére. Ezek a rendelkezések jogi szakértő igénybevétele mellett akár nem FIDIC alapú szerződésekbe is átültethetőek.
Műszaki átadás-átvétel
Habár a hazai építési jog részletesen és kötelező jelleggel szabályozza az építési projekt befejezése során felmerülő teendőket (műszaki átadás-átvétel, teljesítésigazolás, építési munkaterület átadása), azonban így is számos kérdés merülhet fel, amelyek jogvitára adhatnak okot a felek között.
Gyakran előfordul, hogy a kivitelező készre jelenti az építési tevékenységet, azonban a bejárás során mégis kiderül – vagy már eleve nyilvánvaló –, hogy a létesítmény súlyos hiányosságokban szenved. Ebben az esetben a felek között akár több műszaki átadás-átvételre is sor kerül, amelyek eredményeként vitássá válhat, hogy a kivitelező mikortól és milyen összegben jogosult a teljesítésigazolás megrendelő általi kiállítására és a számlázásra. Az átadási folyamat végén pedig, az elszámolási viták miatt, a kivitelező a munkaterület átadását is (adott esetben jogszerűen) megtagadhatja, amely viszont a használatbavételi eljárás lefolytatásának képezheti akadályát, jelentősen elnyújtva a projekt befejezését. Az átadással kapcsolatos bizonytalanságok miatt vitássá válhat a szavatossági (jótállási) időszak kezdete, illetve az ezzel kapcsolatos biztosítékok rendelkezésre bocsátásának időpontja is.
„Ezek a kockázatok a kivitelezési szerződés az átadás-átvételre vonatkozó részeinek az irányadó jogszabályi környezet figyelembevétele mellett történő körültekintő megfogalmazásával, illetve a teljesítésigazolás és a számlázás időpontjának és feltételeinek részletes meghatározásával jól kezelhetőek.” – zárta a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője.
