Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakmailag aggályosnak tartja az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló döntését, amely szerint túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét Magyarországon.
A tárca közleményében azt írta, hogy az ítéletet a hivatalos kézbesítés után tanulmányozzák, és áttekintik a nagykamara általi revízió kezdeményezésének kérdését.
Az IM közleménye szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést az Európa Tanács más tagállamában is alkalmazzák.
Az EJEB kifogásolta a jelenleg hatályos magyar jogszabályt, mert úgy véli, túl hosszú idő a negyven év, amelynek el kell telnie a felülvizsgálatig. A bíróság egy korábbi ítéletében legfeljebb huszonöt évet javasolt.
A tárca emlékeztetett arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni, vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét.
Az IM álláspontja szerint a bíróság által kifogásolt – a köztársasági elnök szabad mérlegelési lehetőségét biztosító – kegyelmezési eljárási rend tisztességes és más tagállamokban is hasonlóképpen alkalmazandó.
Kiemelték, hogy az EJEB ítélete még nem végleges. Az egyezmény értelmében a felek három hónapon belül – jelen esetben jövő év január 4-éig – kérhetik az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését, ha lényeges kérdés vetődik fel.
[htmlbox BDT]
Hangsúlyozták: az ítélet hivatalos kézbesítése után tanulmányozzák majd azt, és megvizsgálják a nagykamara általi felülvizsgálat kezdeményezésének kérdését.
Az IM a magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartja és szükségesnek látja a tényleges életfogytiglan intézményét, hiszen „a magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony büntetőpolitikai eszközről van szó”, amelyet a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben szoktak alkalmazni.
Azt írták, a tényleges életfogytiglan megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában létezik és Magyarországon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erős visszatartó ereje van, valamint magas a társadalmi támogatottsága – sorolták, felidézve: a 2011-es nemzeti konzultáción a válaszadók 94 százaléka támogatta a tényleges életfogytiglan lehetőségét.
Az alaptörvény értelmében a büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bírói gyakorlatban tényleges életfogytiglanra általában emberölés minősített esete miatt ítélnek valakit, például ha nyereségvágyból gyilkolt vagy gyermek volt az áldozata – olvasható a közleményben.
Az EJEB már korábban is döntött Magyarország ellen a szankció miatt. A bíróság 2014. május 20-ai elsőfokú ítéletében elmarasztalta az országot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, kimondva: a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása megalázó bánásmódnak minősül.
Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára 2014. november 18-án bejelentette, hogy új kegyelmi eljárást léptetnek életbe: negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt emberek ügyét.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
