Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Több százan tüntettek szerdán Horvátországban az információk kiszivárogtatására vonatkozó törvénymódosítás miatt, amely bűncselekményként kezelné a nyomozati vagy bizonyítási cselekmények tartalmának jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát – közölte a horvát közszolgálati televízió.
A tüntetést a Horvát Újságírók Egyesülete (HND) szervezte, amely szerint az új bűncselekmény-kategória létrehozásával a kormány „agressziót követ el a közérdek, az újságírói szakma és a kiszivárogtatók ellen”.
A horvát kormány nemrég elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely a többi között bűncselekményként kezeli a nyomozati vagy bizonyítási cselekmények tartalmának jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, amely a büntetőeljárás nem nyilvános szakaszában az információ kiszivárogtatását jelenti.
A kabinet szerint a bűncselekmény elkövetői csak az eljárásban részt vevő személyek lehetnek, mint például igazságügyi tisztviselők, vádlottak, ügyvédek, tanúk és szakértők. A jogosulatlan tartalomközlés bűncselekményében nem vádolhatók meg újságírók.
Hrvoje Zovko, a HND elnöke a tüntetésen elmondta: bár az újságírókat a törvény alapján valóban nem lehet megbüntetni, a hatóságok továbbra is zaklathatják őket. Elkobozhatják mobiltelefonjaikat és laptopjaikat, és amíg ki nem derül a bírósági eljárás alatt hogy mi számít valóban közérdeknek, a kiszivárogtatók és az újságírók megfélemlítése hónapokig is elhúzódhat. A HND emiatt a jogszabály visszavonását követeli. Álláspontja szerint annak bevezetése „az oknyomozó újságírás végét jelenti, amely leggyakrabban éppen a forrásokra, a rendszeren belül azokra a becsületes emberekre támaszkodik, akik nem értenek egyet a nyomozás részleteinek eltussolásával”. Ha elhallgattatják a közérdekű bejelentőket, az állampolgárok soha nem fognak értesülni olyan bűncselekményekről, amelyekben hatalmon lévő emberek az érintettek – hangsúlyozta a HND elnöke.
A módosítást még a parlamentnek is el kell fogadnia. Andrej Plenkovic kormányfő és Ivan Malenica igazságügyi miniszter kedden jelezte: a kormány a szavazás előtt kiegészíti a törvényjavaslatot egy rendelettel, amely kizárja a büntethetőséget, ha nyomós közérdekből nyilvánosságra hozott információkról van szó.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
