Az OLAF által is vizsgált pénzmosási ügyben emeltek vádat Budapesten


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emeltek nyolc ember ellen egy olyan, bűnszervezetben elkövetett, 210 millió forintot meghaladó pénzmosási ügyben, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgált – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat lényege szerint 2019-2020-ban működött két olyan bűnszervezet, amelynek a tevékenysége a Kínából származó termékek európai uniós értékesítéséhez kapcsolódott.

Az egyik bűnszervezet a magyarországi vámkezeléseknél a vámáru értékét – hamis okiratokkal – a valóságosnál 5-10-szer alacsonyabban jelölte meg, így a kiszabott vámteher összege is lényegesen alacsonyabb volt a ténylegesnél. A profit továbbnövelése érdekében a bűnszervezetet megbízó, az Európai Unió más tagállamaiban tevékenykedő elkövetők az így vámkezelt és már szabadforgalomba bocsátott árucikkeket fiktív gazdasági társaságok hálózatán keresztül értékesítették szerte az EU-ban, az értékesítést terhelő általános forgalmi adó megfizetése nélkül.

A másik bűnszervezet – amelyben egy 37 éves kínai férfi, az ügy egyik vádlottja vezető szerepet töltött be – megszervezte és lebonyolította az előbbi cselekményből származó, készpénzben keletkezett bevételek Spanyolországból Franciaországon és Olaszországon, majd Szlovénián és Budapesten keresztül Törökországba szállítását és ott kínai bankszámlákra befizetését. A pénzfutárok – az ügy többi vádlottja – Budapestig olykor váltott gépkocsikkal közlekedtek, a fővárosból pedig repülővel utaztak tovább Isztambulba – olvasható a közleményben.

Az ügyben az olasz, a szlovén, a francia és a magyar hatóságok az Eurojust (az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség) közreműködésével közös nyomozócsoportot hoztak létre, amelynek a munkájában részt vett az OLAF és az Europol is.

A főügyészség bűnszervezetben elkövetett pénzmosás és közokirat-hamisítás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat három magyar és öt kínai férfi ellen. Két kínai vádlott szökésben van, ellenük távollétükben emeltek vádat, két vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, egy pedig más ügy miatt letartóztatásban – írták.

A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság valamennyi vádlottat ítélje fegyházbüntetésre és pénzbüntetésre, állapítsa meg, hogy nem bocsáthatók feltételes szabadságra, és a kínai vádlottakat – büntetésük letöltése után – határozott időre utasítsa ki az országból. A főügyészség emellett vagyonelkobzást is indítványozott a nyomozás során lefoglalt ingóságokra – áll az ügyészségi közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.