Az ombudsman a bejelentett lakcímmel nem rendelkezők egészségügyi ellátását vizsgálta

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendszerszintű, hosszú ideje fennálló visszás helyzet teszi Magyarországon jogilag bizonytalanná bejelentett állandó lakcímmel nem rendelkező több tízezer ember gördülékeny egészségügyi ellátását. Székely László e megállapításra jutott egy beadvány kivizsgálása során és három miniszter közreműködését kérte a jogszabályok közti ellentmondások feloldására. 

A nyugdíjas panaszos arról számolt be a biztosnak, hogy mivel nincs állandó lakcíme, az egészségügyi ellátás igénybe vételekor az orvosnak azt jelzi a központi rendszer, hogy nincs biztosítása, annak ellenére sem, hogy az aktív évei alatt rendezett volt a társadalombiztosítási járulék fizetése. Az ombudsman a beadványt kivizsgálva arról értesült, hogy a panaszos helyzete nem egyedi, hanem jelentős számú, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyt érint. A biztos a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEA) fordult, az onnan kapott válaszból egyértelművé vált, hogy a probléma sem az Alapkezelő, sem az illetékes szaktárcák előtt nem ismeretlen, és nemcsak az állandó lakcímmel nem rendelkező nyugdíjasokat, hanem ennél egy jóval szélesebb kört, több tízezer állampolgárt érint.

[multibox]

Az ombudsmani jelentés a jogi helyzetről azt rögzíti, hogy egyes jogviszonyok (például nyugdíjasok, gyesen lévők) esetében az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság előfeltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. A társadalombiztosítási törvény (Tbj.) hatályos rendelkezése alapján pedig az a magyar állampolgár számít belföldinek, aki Magyarországon a lakcímnyilvántartásról szóló törvény (Nytv.) szerint állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Magyarországi lakóhely hiányában ezért az érintettek járulékfizetéssel sem szerezhetnek jogosultságot az egészségügyi szolgáltatásra.

A biztos megállapította, hogy aggályokat vet fel, hogy az egészségbiztosítási jogviszony rendezettsége szempontjából egy igen jelentős kérdésben eltérő fogalmat alkalmaz az eltérő funkciójú és szabályozási tárgykörű Tbj. és az Nytv (Tbj.: belföldi – Nytv.: állandó lakcím). A lakóhellyel rendelkező, de azt rajtuk kívül álló körülmények miatt valamilyen okból bejelenteni nem tudó (tipikusan lakást bérlő) állampolgárok a törvényi rendelkezések megszorító értelmezése esetén valójában csak térítés ellenében vehetnék igénybe az egészségügyi szolgáltatást. Emellett az ombudsman szerint a bizonytalan, eltérő fogalomhasználat önmagában alkalmas arra, hogy a jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozzon.

A vizsgálat feltárta, hogy jelenleg a gyakorlatban egy nem nyilvános, ismeretlen tartalmú és keltezésű államtitkári levél alapján a jogviszony ellenőrzéskor az érintettek úgynevezett „eltérített piros lámpát” kapnak, aminek következtében valójában ingyen hozzájutnak az alapvető orvosi ellátásokhoz. Székely László rámutatott, hogy a jogállamiság elvével nem fér össze az a megoldás, hogy egy bizonytalan, méltánytalan jogi helyzet kezelésére a jogalkotó olyan alkotmányosan aggályos, informális jogértelmezés kiadásával reagál, amelynek kibocsátása nem a jogalkotási törvény garanciális szabályainak betartásával történik.  

[htmlbox Tb_Kommentár]

Az alapjogi biztos a jelentős számú állampolgárt érintő probléma megnyugtató rendezése érdekében jelentésében felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az emberi erőforrások miniszterével és az igazságügyi miniszterrel együttműködésben – fontolja meg a Tbj. által meghatározott belföldiség- fogalom megfelelő tartalmú módosítását. Ezt azért kellene megtenni, hogy a be nem jelentett állandó lakhely miatt a jogviszonyuk ellenőrzése során ne érje hátrány azokat, akik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság tartalmi feltételei közül a legfontosabbaknak eleget tesznek.

A jelentésre adott válaszában a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy a lakóhellyel rendelkező, és annak bejelentésére jogszabály alapján köteles állampolgárok, akik ennek bármilyen okból nem tesznek eleget, nem jogkövető polgárok. Álláspontja szerint a biztos által kért jogszabály-módosítás e „jogellenes állapot” fenntartását segítené elő. Úgy látja, hogy mivel e személyeknek megvan az elvi lehetőségük a lakcím bejelentésére, így megfelelhetnének a Tbj.-ben foglalt feltételeknek, és akkor jogviszonyuk rendezett lenne. A miniszter arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy a jelentésben hivatkozott államtitkári körlevél az Emberi Erőforrások Minisztériumának utasítása. A kapott válasz alapján a biztos – az ajánlását fenntartva – az emberi erőforrásokért felelős miniszterhez fordul. 

(ajbh.hu)

---