Az Országgyűlés elfogadta a Kúria, az OBH és az ügyészség beszámolóját
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jóváhagyta a parlament kedden Varga Zs. András, Senyei György Barna és Polt Péter 2020-as évről szóló beszámolóit.
A parlament elfogadta a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében benyújtott beszámolóját. A képviselők 133 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló indítványt.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke az előterjesztés parlamenti vitájában a Kúria tehermentesítését szorgalmazta. 2020-ban számos és jelentős jogszabályi változás érintette a Kúria működését, a klasszikus felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl a Kúrián első-, másod- és harmadfokú eljárások is folynak.
A koronavírus-járvány alatt a felmerülő feladatoknak a Kúria maradéktalanul eleget tett. Ugyanakkor, a Kúria megint az ország legleterheltebb bíróságává vált, 2020-hoz képest 2021-ben az új ügyek száma harminc százalékkal nőtt, de az ítélkező bírák száma nem változott. Varga Zs. András a szavai szerint kritikussá vált folyamat fékezése érdekében azt kérte, csoportosítsák át a másodfokú közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyek nagyobb részét az ítélőtáblákra. Jelezte, az Igazságügyi Minisztérium erről szóló törvénytervezetét már megkapták véleményezésre.
OBH: hangsúlyossá vált az írásbeliség
Az Országgyűlés elfogadta az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2020-as beszámolóját is. A képviselők 134 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló indítványt.
Senyei György Barna, az OBH elnöke az előterjesztés parlamenti vitájában kiemelte: 2020-ban a koronavírus-járvány hatására hangsúlyossá vált az eljárások során az írásbeliség, az ügyintézésben és a munkaszervezésben a digitális kapcsolattartás, a távmeghallgatási rendszer alkalmazása, a tárgyaláson kívüli nem peres ügyintézés, illetve más, egyszerűsítő eljárásjogi megoldások alkalmazása, valamint a távoli munkavégzés.
A személyes érintkezés minimalizálása volt a cél úgy, hogy a bíróságok közben működjenek – foglalta össze. Példaként említette, hogy 2020-ban a távmeghallgatások száma a veszélyhelyzeti időszak előttihez képest háromszorosára nőtt.
2020 végén országosan 8,7 százalékkal több ügy volt folyamatban, mint az előző évben. Ennek hátterében a veszélyhelyzet alatti speciális eljárásjogi szabályrendszer, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíráskodásban bekövetkezett hatáskörváltozás áll – mutatott rá az OBH vezetője.
Ügyészség: nincs ok szégyenkezni
A Ház szintén elfogadta az ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében hagyták jóvá az erről szóló indítványt.
Polt Péter legfőbb ügyész az előterjesztés parlamenti vitájában kijelentette, Magyarország ügyészsége szilárdan védelmezi a jogállami elveket.
Az ügyészség teljesítette az alaptörvény és más törvények által rá rótt feladatokat, a magyar ügyészségnek nincs oka szégyenkezni akár az EU államait, akár más országokat nézve – mondta.
A koronavírus-járvány alapvetően érintette az ügyészség munkáját is 2020-ban, aktívan kellett segíteniük az eljárások gyors és járványügyi szempontból kevesebb kockázatot jelentő befejezését.
Polt Péter közölte, a korábbi évek tendenciájához hasonlóan a regisztrált bűncselekmények száma 2020-ban is csökkent.
(MTI)