Az összbüntetési ítélet felülvizsgálata kizárt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be. alapján sincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható.

A terhelt az összbüntetés iránt folyamatban volt különleges eljárásban meghozott jogerős összbüntetési ítélet ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Elsősorban azt sérelmezte, hogy négy alapítélete helyett a járásbíróság csak két alapítéletét foglalta összbüntetésbe.
A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.
A terhelt felülvizsgálati indítványa 2018. május 30-án érkezett a Kúriára. Időközben – 2018. július 1. napjával – azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.). A Kúria a 2018. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be. 868. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
A Be. 648. §-a értelmében – a rendkívüli jogorvoslatként szabályozott – felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye.
A Be. 449. § (2) bekezdése szerint az ítélet mindig ügydöntő határozat.
Az összbüntetésre irányuló eljárásban az összbüntetésbe foglalásról a bíróság – a Be. 839. § (5) bekezdése alapján – ítélettel határoz és az összbüntetési ítélet jogerőre képes. Ennek ellenére a Kúria azt állapította meg, hogy az összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat.
A Be. 456. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ez a rendelkezés lényegében megegyezik a korábbi Be. szabályával, amely kimondta, hogy a bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell. Az azonos szabályozásra figyelemmel nincs ok változtatni a korábbi Be. nyomán következetes ítélkezési gyakorlaton, amely szerint ügydöntőnek azok a határozatok tekintendők, amelyekben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést.
A Be. 839. §-ában szabályozott összbüntetési eljárás különleges eljárás. Különleges eljárásban a bíróság nem a vádról, nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, nem a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról – azaz a büntetőjogi főkérdésekről – dönt.
A különleges eljárások azért “különlegesek”, mert a büntetőjogi főkérdések jogerős eldöntése, azaz az alapeljárás befejezése után válhatnak szükségessé, és egyfajta egyszerűsített procedúra keretében a főkérdésekkel szorosan összefüggő járulékos büntetőjogi kérdésekben határoznak. Ekként elvégzik a rendes vagy külön eljárásban keletkezett határozat – büntetőjogi főkérdések körét nem érintő – anyagi jogi korrekcióját, az elmulasztott döntések pótlását.
Mindezekre tekintettel az összbüntetésbe foglalásról rendelkező összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat, és ezért felülvizsgálat tárgyát nem képezheti.
Továbbra sincs helye tehát felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható, függetlenül attól, hogy ilyen rendelkezést a Be. már nem tartalmaz.
Az összbüntetési ítélet és az összbüntetési ügyben hozott határozat felülvizsgálatára tehát nincs törvényes lehetőség.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Vádat emeltek Simonka György ellen
2019. augusztus 21.

Vádat emeltek Simonka György országgyűlési képviselő és harminckét társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.