Az összbüntetési ítélet felülvizsgálata kizárt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be. alapján sincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható.

A terhelt az összbüntetés iránt folyamatban volt különleges eljárásban meghozott jogerős összbüntetési ítélet ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Elsősorban azt sérelmezte, hogy négy alapítélete helyett a járásbíróság csak két alapítéletét foglalta összbüntetésbe.
A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.
A terhelt felülvizsgálati indítványa 2018. május 30-án érkezett a Kúriára. Időközben – 2018. július 1. napjával – azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.). A Kúria a 2018. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be. 868. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
A Be. 648. §-a értelmében – a rendkívüli jogorvoslatként szabályozott – felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye.
A Be. 449. § (2) bekezdése szerint az ítélet mindig ügydöntő határozat.
Az összbüntetésre irányuló eljárásban az összbüntetésbe foglalásról a bíróság – a Be. 839. § (5) bekezdése alapján – ítélettel határoz és az összbüntetési ítélet jogerőre képes. Ennek ellenére a Kúria azt állapította meg, hogy az összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat.
A Be. 456. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ez a rendelkezés lényegében megegyezik a korábbi Be. szabályával, amely kimondta, hogy a bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell. Az azonos szabályozásra figyelemmel nincs ok változtatni a korábbi Be. nyomán következetes ítélkezési gyakorlaton, amely szerint ügydöntőnek azok a határozatok tekintendők, amelyekben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést.
A Be. 839. §-ában szabályozott összbüntetési eljárás különleges eljárás. Különleges eljárásban a bíróság nem a vádról, nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, nem a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról – azaz a büntetőjogi főkérdésekről – dönt.
A különleges eljárások azért „különlegesek”, mert a büntetőjogi főkérdések jogerős eldöntése, azaz az alapeljárás befejezése után válhatnak szükségessé, és egyfajta egyszerűsített procedúra keretében a főkérdésekkel szorosan összefüggő járulékos büntetőjogi kérdésekben határoznak. Ekként elvégzik a rendes vagy külön eljárásban keletkezett határozat – büntetőjogi főkérdések körét nem érintő – anyagi jogi korrekcióját, az elmulasztott döntések pótlását.
Mindezekre tekintettel az összbüntetésbe foglalásról rendelkező összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat, és ezért felülvizsgálat tárgyát nem képezheti.
Továbbra sincs helye tehát felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható, függetlenül attól, hogy ilyen rendelkezést a Be. már nem tartalmaz.
Az összbüntetési ítélet és az összbüntetési ügyben hozott határozat felülvizsgálatára tehát nincs törvényes lehetőség.

(lb.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.