Jön a harmadik nem a német jogi szabályozásban

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. augusztus 15.
Címkék: , ,
Rovat:
Az alkotmánybíróság utasítására bevezetnek egy harmadik nemet Németországban a személyiségi jogi szabályozásban, az erről szóló törvénytervezetet a szerdai ülésén fogadta el a szövetségi kormány.

A személyi állapotról szóló jogszabályt módosító javaslat – amelynek parlamenti elfogadása biztosra vehető – azt irányozza elő, hogy az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a különböző, különféle jelentésű kifejezés is használható legyen.

A szövetségi parlamentben (Bundestag) több mint 56 százalékos többséggel rendelkező kormánykoalíció pártjai – a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – a javaslattal az alkotmánybíróság egy tavalyi döntését hajtják végre.

A reform méltóságot és pozitív önazonosságot ad mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az eddig bevett nemek valamelyikéhez – nyilatkozott a kormányülés után Katarina Barley igazságügyi miniszter.

“Egyetlen embert sem szabad hátrányosan megkülönböztetni a nemi önazonossága miatt” – hangsúlyozta az SPD-s politikus az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint.

Az alkotmánybíróság tavaly novemberben egy interszexuális – sem nőként, sem férfiként meg nem határozható – ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.

Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a “negatív” meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki “pozitív” módon bejegyeztethesse nemét.

Kiemelték: nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség “egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség.

Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége “önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát” – hangsúlyozta a német alkotmánybíróság.

A testület indoklásában elsősorban arra hivatkozott, hogy az általános személyiségi jog védi a nemi identitást is, amely “rendszerint a személyiség meghatározó aspektusa”.

A besorolás valamely nem tagjai közé kiemelkedő jelentőségű az egyén önazonosságában, “jellemzően kulcsfontosságú a személy önfelfogásában és abban is, hogy miként érzékeli környezete” – áll az indoklásban, amely szerint “védendő azon személyek nemi identitása is, akik nem sorolhatók sem a női, sem a férfi nemhez”.

A nemi identitás személyiségi jogi elismerésének megtagadása veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását. A hatályos szabályozás a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával is ellentétes – állapították meg.

A többi között hozzátették: az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy csak két kategóriát tartalmazó szabályozást szabad érvényesíteni a személyi állapot nemre vonatkozó előírásaiban, és nem akadályozza a női és a férfi mellett egy további nemi identitás személyiségi jogi elismerését.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért
2019. április 19.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.