Az újszülötteket nem szabad elválasztani édesanyjuktól

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogállamiság és a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét, illetve a családi élet tiszteletben tartásához való jogot sérti minden olyan kórházi gyakorlat, amely – a törvényi garanciákat figyelmen kívül hagyva – egészségügyi indok nélkül, külön kérés ellenére elválasztja az újszülöttet az édesanyjától a szülést követő kórházi ellátás során. Székely László ombudsman a szaktárcához fordult a helyes jogértelmezés és eljárásrend kialakításért.

Két civil szervezet beadványban sérelmezte, hogy Magyarországon még mindig bevett gyakorlat, hogy egymástól elválasztva, külön kórházi helyiségekben helyezik el az anyát és újszülött gyermekét. Az ombudsmannak küldött beadványukban kifejtették, hogy az eljárás ellentétes az egészségügyi törvény azon rendelkezésével, amely az anya és a gyermek szempontjából is az együttes elhelyezést, az úgynevezett. „rooming-in” rendszert tekinti főszabálynak.

Az alapjogi biztos vizsgálatot indított és jelentésében hangsúlyozta, hogy a születés időszakában az egészségügyi intézményekre is kiterjed a magánszféra és a család védelmének követelménye, és az állam feladata, hogy erősítse ennek az elvnek a tiszteletét. A jelentés rögzíti, hogy az anya és a gyermek elválasztását az egészségügyi törvény irányadó garanciális szabályaiban foglaltak alapján kell megítélni. Eszerint az anyának joga van ahhoz, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, amennyiben ezt nem zárja ki egészségi kockázat, az ő vagy az újszülöttje egészségi állapota. E törvényi rendelkezés egységnek ismeri el az anyát és gyermekét, védendő értékként határozza meg a folyamatos, háborítatlan együttlétüket. A betegtársak és azok gyermekeinek jelenléte nem írhatja felül azt a jogot, hogy az anya folyamatosan az újszülöttjével lehessen. Nem fogadható el, hogy ezt a törvényi garanciális szabályt az egyes intézmények házirendje vagy ellátási gyakorlata kiüresítse, relativizálja, vagy lerontsa.

A jelentésben a biztos kiemelte, hogy a szobatársak esetleges kényelme, az intézmény bababarát minősítésének hiánya, anyagi, infrastrukturális helyzete, vezetőinek álláspontja, az osztályon bevett munkarend, a napi rutin, vagy az ott dolgozó személyzet attitűdje nem képezheti jogi akadályát a gyermekközpontú megoldások kialakításának. Az ilyen érvek jogilag nem megalapozottak – tisztázza az ombudsman jelentése, amely szerint helyi munkaszervezési eszközökkel, a betegek szándékainak előzetes feltérképezésével kialakítható betegelhelyezéssel enyhíthetők, megelőzhetők a konfliktusok. Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a szülést követő napok kórházi tartózkodása során az anya – kimerültsége, fáradtsága okán, indoklási kötelezettség nélkül – bármikor kérheti a kórházi személyzet segítségét a gyermek rövidebb vagy hosszabb ideig tartó gondozásában. A biztos szerint az egészségügyben általánossá kell tenni azt a szemléletet, amely az anyákat és gyermekeiket azonos érdekű félként, és az anyát a gyermeke érdekében eljáró, felelős partnerként kezeli.

A szaktárca a megkeresésre adott válaszában a biztost kezdeményezésekről, fejlesztésekről tájékoztatta. Ezek előremutató jellegét a jelentés nem vitatta, de az ombudsman utalt arra, hogy további intézkedések szükségesek: a szemléletváltás alapjait nem csak a kiemelt, támogatott, bababarát minősítéssel rendelkező kórházak esetében kell megteremteni. Ajánlásában felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jelenlegi szabályok, a törvényi követelmények egységes és helyes értelmezése és alkalmazása érdekében, szükség szerint pedig kezdeményezze belső szakmai egyeztetés összehívását. Az ombudsman kezdeményezte azt is, hogy fontolják meg a „rooming-in” alternatíváját jelentő, a kórházból mihamarabbi biztonságos távozást lehetővé tevő ambuláns szülészeti ellátás koncepciójának kidolgozását és jogszabályba foglalását.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Sorozatgyilkossági ügyben fejezték be a nyomozást
2020. augusztus 7.

Több emberöléssel is gyanúsítják külföldön D. Csabát, a csantavéri születési szerb-magyar férfit, aki ellen egy budapesti gyilkosság ügyében befejezte a nyomozást a rendőrség.

Jogszerű volt a Demokratikus Koalíció megbírságolása
2020. augusztus 7.

Jogszerű volt a Demokratikus Koalíció megbírságolása

A mérlegelési jogkörben hozott döntés nem jogszabálysértő pusztán azon az alapon, hogy a jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontok közül csak azokat mutatja be, amelyeket a hatóság az adott ügy szempontjából relevánsnak tartott, a jelentőséggel nem bíró, a nem értékelt, illetve nem értelmezhető elemeket nem sorolja fel.

Visszavonták a bejelentőket jutalmazó hódmezővásárhelyi rendeletet
2020. augusztus 7.

Egyhangú döntéssel hatályon kívül helyezték a bűncselekményekről bizonyítékot szolgáltatóknak jutalmat ajánló, a Fidesz helyi képviselői által "spiclitörvénynek" nevezett hódmezővásárhelyi rendeletet az alföldi város közgyűlésének pénteki rendkívüli ülésén.

Pert nyert a NAIH a Honvédkórház ellen
2020. augusztus 7.

Pert nyert a NAIH a Honvédkórház ellen

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a NAIH jogszerűen járt el, amikor megbírságolta a Honvédkórházat, mert Demeter Márta országgyűlési képviselő egészségügyi adatai a Honvédkórháztól a sajtóhoz kerültek egy adatvédelmi incidens keretében, amelyet a Honvédkórház nem jelentett be a NAIH-nak.

Milliárdos üzletembert tartóztattak le, az ügyvédje is gyanúsított
2020. augusztus 7.

A NAV szerint a vállalkozó az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési jogot, arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.