Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megválasztotta az Országgyűlés kedden Bándi Gyula környezetjogászt, egyetemi tanárt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettesnek.
Székely László ombudsman jelöltje 178 igen és 5 nem szavazatot kapott a titkos voksoláson. Egy képviselő tartózkodott. Megválasztásához az összes parlamenti képviselő legalább kétharmadának támogató szavazatára volt szükség.
Az alapvető jogok biztosának helyettesét hat évre választották meg, az eredmény kihirdetése után esküt tett, és ezzel hivatalba is lépett.
Bándi Gyula – a hazai környezetjogi szakjogászképzés megalapítója, az uniós környezetjog kutatója – hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásain a településfejlesztést, az állatvédelmet, a levegőtisztaságot, a talajvédelmet és az energiahatékonyságot emelte ki.
Bándi Gyulát az előző zöldombudsman, Szabó Marcel tavaly őszi alkotmánybíróvá választása nyomán, december végén jelölte az alapvető jogok biztosának helyettesi posztjára Székely László. A törvény szerint ugyanis az ombudsman tesz javaslatot az Országgyűlésnek helyettesei megválasztására.
Bándi Gyula 1955-ben született Budapesten, 1978-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, 2014-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, tagja, illetve tagja volt az MTA környezettudományi és közigazgatás-tudományi bizottságainak, elnöke volt a Magyar Jogász Egylet Környezetvédelmi Jogi Bizottságának, alelnöke a Magyar Bioetikai Társaságnak, a Magyar Jogász Egylet Tudományos és Oktatási Bizottságának, korábban az ELTE-n, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít és tanszékvezető, de volt a jogi kar dékánja is, az EU Környezetjog Jean Monnet Professzora, megkapta a Környezetvédelmi életműdíjat – a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai elismerését -, tavaly pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét.
(MTI)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
