Bírósági döntés az üzleti titokká nyilvánítható adatok körére vonatkozóan
A Fővárosi Törvényszék 103.K.704.226/2023/9. számú ítélete az üzleti titokká nyilvánítható adatok körére vonatkozóan tartalmaz a jövőben is alkalmazható/alkalmazandó megállapításokat.
A Törvényszék rögzíti, hogy a Kbt. a közterhekre, adókra, taxatív, kógens rendelkezést, ami az üzleti titok alá vonás tilalmát mondaná ki, nem tartalmaz. Az ajánlattevő felelőssége, hogy ajánlatának, illetve árindokolásának mely részeit jelöli meg a Kbt. 43-44. § alkalmazásával üzleti titokként, az ajánlatkérő felelőssége pedig az érvénytelenség jogkövetkezményének a jogszabályoknak megfelelő levonása, ha a minősítés a Kbt. rendelkezéseibe ütközik. A Kbt. 44. §-ának (2) bekezdésének a) pontja alá az adók és közterhek kulcsa, mértéke, mint nyilvános, bárki számára megismerhető adat, mely hatósági vagy egyéb közhiteles nyilvántartásból hozzáférhető beletartozik.
Az ítélet kimondja: nyilvános adatnak kizárólag az adó, közteher százalékos mértéke minősül, az adóalap és a százalékos mérték alapján kiszámított érték nem, mivel ez egy olyan számított adat, amelyet a nyertes ajánlattevő a munkavállalók bére alapján kalkulált, ezáltal nem tartozik a Kbt. 44. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott üzleti titoknak nem nyilvánítható adatok körébe. A Bíróság ugyancsak megállapítja, hogy az alvállalkozói díj sem tartozik a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésben felsorolt üzleti titoknak nem nyilvánítható adatok körébe.
Forrás: Közbeszerzés.hu
