Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírás. Jövő nyártól már tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idei laborvizsgálatán ellenőrzött 120 termékpár mintegy harmadánál a külföldi változatban több volt a hatóanyag, vagy a csomagoláson bővebb a tájékoztatás. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható 2022 május végétől a kettős minőség, azaz ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy…
2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírás. Jövő nyártól már tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idei laborvizsgálatán ellenőrzött 120 termékpár mintegy harmadánál a külföldi változatban több volt a hatóanyag, vagy a csomagoláson bővebb a tájékoztatás.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható 2022 május végétől a kettős minőség, azaz ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetételük vagy más jellemzőik azonban jelentősen eltérnek. Magyarország 2017-ben az elsők között kezdeményezett közös fellépést e káros gyakorlattal szemben. Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosításával az átültetési határidő előtt egy évvel, tavaly decemberben építette be a nemzeti szabályozásba a kapcsolódó uniós irányelvben foglaltakat.
Véget vet tehát a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetésének, hogy jövő nyártól szankcionálhatóvá válik a kettős minőség. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről a vásárlót tájékoztatni kell.
Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma idén 420 különböző termékminta vizsgálatát végezte el. A Magyarországon kapható 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlították össze. Egyebek mellett mosó- és mosogatószerek, folttisztítók, fehérítők, öblítők, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok címkéjét, csomagolását, összetevőit és mérhető hatóanyag-tartalmát vetették egybe a szakemberek. Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „A bevizsgált 120 termékpár mintegy harmada, 41 árucikk esetében állapítható meg kettős minőség. 29 külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. 24 esetben az okozta a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetését, hogy az olasz, osztrák vagy német csomagoláson több információ szerepelt. Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyarországi üzletekben. 14 terméknél a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait hazánkban nem árusítják.”
Az eltérő minőségű termékek neve a hatósági eljárás megindításával válik közölhetővé, amire szintén 2022 májusától lesz lehetőség. A törvény elfogadása és hatályba lépése közötti másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel tehetnek eleget a jogszabályi kötelezettségnek. A fogyasztóvédelem már most jelzi az érintett piaci szereplőknek, hogy a majdani bírságolás elkerülése érdekében hogyan változtassanak gyakorlatukon.
