Büntetőjogszabályok unós jogharmonizációs módosítása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Parlament elé került az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/11232. számú törvényjavaslat.
A tervezethez fűzött igazságügyi miniszteri indokolás szerint a törvénycsomag módosítja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.), a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (a továbbiakban: Be.), a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.), az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvényt (a továbbiakban: EUtv.), és a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt (a továbbiakban: Bv. tv.).
Az általános indokolás a módosítás sarokpontjait az alábbiak szerint foglalta össze:
– Bevezetésre vár az enyhébb kényszerintézkedések alkalmazásának az előírása (a letartóztatás helyett elrendelhető ideiglenes kiadatási, illetve átadási házi őrizet és ideiglenes kiadatási, illetve átadási lakhelyelhagyási tilalom), amely érinti az európai és a nemzetközi elfogatóparancs intézményét is. A kiadatás, illetve átadás eredményességének biztosítása érdekében azonban az enyhébb kényszerintézkedések során a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt kell majd alkalmazni.
– A módosítás másik fontos eredménye a szabadságvesztés büntetés és a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvételének és az európai elfogatóparancs végrehajtásának az összehangolása. A magyar állampolgárokkal szembeni büntetés végrehajtása iránti európai elfogatóparancs megtagadása nem eredményezi azonban a jövőben a büntetőigény érvényesítésének az ellehetetlenülését, mutat rá a miniszteri indokolás.
– A Btk. módosítása vonatkozásában a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának a módosítása és az ún. kiterjesztett hatályú vagyonelkobzást” új szabálya emelendő ki, amely szerint a bűncselekménnyel kapcsolatos vagyon mellett meghatározott feltételek esetén az elkövető további vagyona is elkobozás alá eshet (amelyet a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, és amely valamilyen bűncselekményből származott). Módosul továbbá a Btk. A bennfentes kereskedelem törvényi tényállását illetően, valamint beépítik a kódexbe a bennfentes információ jogosulatlan közzététele bűncselekményt.
Az Nbjt. egyik pontosítást tartalmazó módosítása értelmében magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és Magyarország területén nem rendelkezik állandó lakóhellyel. Lehetővé válik ezáltal az olyan magyar állampolgárok kiadatása akik egyébként úgy tartózkodnak Magyarországon, hogy itt állandó lakhellyel nem rendelkeznek. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy súlyosabb bűncselekmény elkövetése esetén a kiadatás kérdése más elbírálás alá esik.
A törvénycsomagban szereplő rendelkezések érintik a jogsegély teljesítésével kapcsolatos bűnügyi költség kérdését is, illetve pontosítják a nemzetközi elfogatóparancs szabályait.
A javaslat indokolása rámutat arra, hogy a Fővárosi Törvényszék joggyakorlata szerint a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvételére csak a külföldi ítélet érvényének az elismerése után kerülhet sor, azaz a Fővárosi Törvényszék a büntetés végrehajtásának átvételével kapcsolatos eljárást a külföldi ítélet érvényének elismerése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. Az EUtv. előírásaira tekintettel azonban indokolt a fentiekkel kapcsolatos törvényi előírások módosítása, a két eljárás merev elválasztásának a megszüntetése.
Annak érdekében, hogy nemzetközi viszonylatban is biztosított legyen a videokonferencia útján történő meghallgatás, az Nbjt.-ben is indokolt a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra vonatkozó részletes szabályozás – olvasható a törvénytervezet indokolásában.
A kiterjesztett vagonelkobzással kapcsolatban meg kell említeni továbbá, hogy a miniszteri indokolás értelmében a vagyonelkobzás alá eshet az a vagyon, amelyet az elkövető a fent már hivatkozott ötéves időszakban úgy szerzett, hogy annak fedezetére igazolható jövedelem nem szolgált. Az elkövető vagyoni helyzete, személyi körülményei és az igazolható jövedelme közötti feltűnő aránytalanságot azonban a nyomozó hatóságnak, ügyésznek kell bizonyítania, egyébként a Btk.-ban korábban bevezetett bizonyítási teher megfordítása a kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás ezen esetkörére is irányadó.
Új szabály mondja ki a tervezet szerint, hogy európai elfogatóparancs esetén a terheltnek joga van a kibocsátó tagállamban is védő igénybevételéhez, illetve uniós előírás folytán biztosítani kell azt is, hogy az európai elfogatóparancs alapján más tagállamban őrizetbe vett terhelt érdekében Magyarországon is védő járhasson el.
Az új előírások két lépcsőben, a kihirdetést követően illetve 2017. január elsején léphetnek hatályba.
Joganyag: T/11232. számú törvényjavaslat az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: –
Hatályos: –
Megjegyzés: jogszabály módosítás tervezete
