Cégalapítás külföldről távazonosítással


A Magyar Ügyvédi Kamara állást foglalt a külföldi felek által külföldön elektronikus aláírással, vagy távazonosítás keretében aláírt cégalapításhoz kapcsolódó iratok elfogadhatóságáról.


A Kamarához érkezett állásfoglalás iránti kérelem szerint külföldi lakcímmel rendelkező ügyfelek Zrt.-t szeretnének alapítani (magánszemélyek), akik közül az egyik személy külföldi állampolgár, csak külföldi lakcímmel rendelkezik, jelenleg is külföldön tartózkodik és a járványügyi veszélyhelyzet miatt nem is tud Magyarországra utazni a cégalapítás ügyében. A cégalapítást és az alapításhoz szükséges dokumentumok aláírását az alábbi módok egyike alkalmazásával tervezik megejteni:

“1. Videókonferencián keresztül történne az alapító közgyűlés, melynek keretében a külföldön élő részvényes (és vezető tisztségviselő) az alapításhoz szükséges dokumentumokat kinyomtatja (papír alapú dokumentumok), minden oldalát kézjegyével ellátja, illetve aláírja az Üttv. 43. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint. Ezután pedig postán feladja a dokumentumokat, melyeket a Magyarországon tartózkodó további részvényesek helyben az ügyvéd előtt írnának alá és azokat az ügyvéd ellenjegyzi. Véleményünk szerint az ügyvédi ellenjegyzés ez esetben is megfelelne az Üttv. 44. § (1) bekezdés a), b), c), d) pontjának, kifejezetten gondolunk itt arra, hogy az okiratban megjelölt külföldi fél azonosítását előzetesen elvégezzük, illetve az okiratot a külföldi fél a videókonferencián keresztül az ügyvéd előtt írja alá, vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjaként ismeri el. Csupán két dátum szerepelne a dokumentumokon, egy amikor a külföldi fél írta alá, és egy másik amikor a többi Magyarországon tartózkodó részvényes írta alá. Ehhez kapcsolódóan a rögzített felvételt (videókonferenciát) az ügyvéd megőrzi az Üttv. 44. § (2) bekezdése alapján.

2. Videókonferencián keresztül történne az alapító közgyűlés, melynek keretében a külföldi ügyfél az Üttv. 43. § (2a) bekezdés szerint elektronikus dokumentum formájában elektronikusan aláírná a szükséges dokumentumokat, majd ezt követően megküldi az ügyvéd / többi alapító részére elektronikus úton. Ezután azonban a többi részvényes és az ügyvéd is csak elektronikusan írhatna alá / jegyezhetné ellen a dokumentumokat? Vagy a külföldi fél által elektronikusan aláírt dokumentumokat papír alapon is kezelhetik a továbbiakban?

Ehhez kapcsolódik a kérdés, hogy az Üttv. 43. § (2a) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírásnak megfelel-e a világon széles körben alkalmazandó DocuSign aláíró program? Illetve, ha az Üttv. 44. § (5) bekezdés b) értelmében – nem kell alkalmazni az (1) bekezdés d) pontját, ha az elektronikus okiratot a fél a 43. § (2a) bekezdés a) vagy b) pontja szerint írta alá – járunk el, akkor nem is kell videókonferencián keresztül ellenőriznie az ügyvédnek, hogy az okiratot a külföldi fél előtte írta alá, ha a fent említett DocuSign aláíró programot használja aláírásra és az ügyfél azonosítását előzetesen az ügyvéd már elvégezte?”

A kérelem 1. pontjában írtak megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, az abban foglaltak alapján az alapítás megtörténhet. Ebben az esetben azonban a létesítő okiratban szabályozni szükséges az elektronikus hírközlő eszköz útján tartandó közgyűlés szabályait.

A kérelem 2. pontjában feltett kérdésre pedig az alábbi válasz helyes: amennyiben az egyik fél elektronikusan írja alá a társasági szerződést, úgy a többi alapítónak is úgy kell, hiszen onnantól kezdve, ha az egyik fél nem elektronikusan írja alá, az elektronikus okirat papíralapúvá válik, azaz elveszti az elektronikus okirat jellegét, ezáltal elvész a korábbi elektronikus aláírás is.

Az Üttv 44. § (5) bekezdés b) pontját csak abban az esetben lehet alkalmazni, amennyiben az elektronikus aláírás a fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásának elhelyezésével, vagy a fél által azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel történik meg.

A DocuSign program ugyanakkor nem felel meg az Üttv 43. § (2a) bekezdés szerinti követelményeknek – hiszen nem tekinthető fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak -, ezért az nem alkalmazható olyan dokumentum aláírásához, amely ügyvédi ellenjegyzéshez kötött.  Azon túlmenően, hogy bárki bármilyen név alatt regisztrálhat erre a szolgáltatásra, tehát a DocuSign aláírás mögött ugyanis nincs meg az aláíró személy hitelesítése, a DocuSign aláírás még csak nem is minősül elektronikus aláírásnak, hiszen az elektronikus aláírás olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró használ (eidas rendelet 3. cikk. 10. pont), míg a DocuSign program csak a kézzel történő aláírás gépesítése.

A kifejtett álláspont jogi véleménynek minősül, a benne foglaltak nem tekintendőek kötelező erejűnek, jogvita esetén az eljáró bíróságnak van hatásköre az ügyben állást foglalni, melynek során a fentiektől eltérő következtetésre is juthat.

(Budapesti Ügyvédi Kamara 632. számú hírlevele)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

Polt Péter: gyorsabbak lettek az eljárások

Az ügyészi feladatkör bővülése az eljárás felgyorsulását eredményezte az elmúlt tíz évben – hangsúlyozta a legfőbb ügyész a Magyar Jogász Egylet 15. Magyar Jogászgyűlésén csütörtökön Balatonfüreden.