Fontos változások a büntetőeljárásokat érintő szabályokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A módosítás értelmében pontosításra kerültek az ellenérdekű személy részére történő kézbesítésre vonatkozó szabályok, továbbá kibővültek a kézbesítési fikció eddigi esetei.

A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény, valamint a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény  2021. január 1-jei hatállyal módosította a büntetőeljárásokat érintő szabályokat.

A 2020. évi XLIII. törvény megalkotását többek között a büntetőeljárásról szóló törvény 2018. július 1-jei hatályba lépését követően felmerült jogértelmezési kérdések, jogalkalmazási problémák megoldása tette szükségessé.

A költségek viselését, illetve előlegezését érintő változás, hogy a költségkedvezmény a terhelt esetén az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és viselésére, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén pedig az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére is kiterjed.

A segítőként eljárni jogosultak köre kiegészül az ügygondnokkal és a pártfogó ügyvéddel.

A módosítás egyértelművé teszi a vádlott-társak és védőik jelenléti és kérdezési jogát az előkészítő ülésen, valamint a vádlott érdemi – az előkészítő ülés céljához igazodó, elsősorban a beismerés őszinteségének feltárására irányuló – kihallgatásának igényét.

Kiegészítésre kerültek a fellebbezés kiterjesztésére vonatkozó tilalom szabályai, melynek értelmében a fellebbező a későbbiekben nem terjesztheti ki a fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett cselekményre, illetve a fellebbezéssel nem érintett rendelkezésre.

A magánvádlóra és a pótmagánvádlóra vonatkozó szabályok új rendelkezésekkel egészültek ki a személyes megjelenési kötelezettséggel összefüggésben, így, ha a magánvádló, pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.

A módosítás kibővíti azon rendelkezések körét, amikor a személyes meghallgatáson, az első- és másodfokú bírósági tárgyaláson a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló magatartása a feljelentés visszavonásának, a vád elejtésének, illetve a fellebbezés visszavonásának minősül. Ilyen magatartásnak minősül, ha a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, továbbá, ha a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel.

A 2020. évi CL. törvény célja többek között az eljárások egyszerűsítésével, az adminisztráció csökkentésével, illetve különböző költségkedvezmények bevezetésével a sértettek igényérvényesítésének megkönnyítése.

Jelentős változás, hogy a büntetőeljárás során a sértett a polgári jogi igény előterjesztése esetén a kötelezett személye és az igényelt összeg pontos megjelölése helyett úgy is nyilatkozhat, hogy a bíróság által az ítéletben megállapított összeget érvényesíti kártérítési összegként, illetve a bíróság által elítélt személyt jelöli meg kötelezettként.

A vagyoni jellegű követelések mellett szűk körben lehetővé válik a sérelemdíj polgári jogi igény keretében való érvényesítése.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásban megítélt polgári jogi igény esetén a költségkedvezmény költségfeljegyzési jogként kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

A módosítás megteremti a polgári jogi igény bejelentésére szolgáló formanyomtatvány bevezetésének törvényi alapját.

Lehetővé teszi továbbá, hogy a terhelt a felelősségének megállapítása esetére elfogadja a sértett követelését (kvázi egyezség). Ebben az esetben a terhelt nyilatkozata ad alapot a bíróság számára, hogy a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő tényleges vizsgálata és mérlegelése nélkül, adott esetben erre vonatkozó bizonyítás lefolytatása nélkül dönthessen végérvényesen a büntetőeljárásban a polgári jogi igényről.

A legfontosabb változásokat közérthetően bemutató, aktualizált tájékoztatók ide kattintva érhetőek el.

(birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.